ekint embléma

Állásfoglalás az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének átláthatóságáról

álláspont 2003-05-29 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Jelenleg az igazságügyi tájékoztatásról hazánkban tartalmi és formai tekintetben is elfogadhatatlan szabályok szólnak.

Több mint egy évtizeddel jogállami forradalmunk után, az igazságügyi tájékoztatásról hazánkban tartalmi és formai tekintetben is elfogadhatatlan szabályok szólnak.

1. Törvény helyett még mindig miniszteri rendelet rendelkezik az igazságügyi tájékoztatás néhány alapvető szabályáról, bírák jogairól és kötelezettségeikről, sőt e jogszabály végén — igaz, még 1986-ból — a belügyminiszter neve is olvasható.

Az igazságügyi tájékoztatás tartalmi szabályai sem kevésbé ellentétesek a jogállami értékekkel. Akár folyamatban lévő, akár befejezett ügyben a sajtó részére a bíróság elnöke — esetleg megbízottja útján — szabad belátása szerint adhat felvilágosítást.

 Befejezett ügyről — az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást —, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről soha nem beszélhet. Helyette sajtószóvívő vagy a bíróság elnöke, illetve az általa esetileg megbízott másik bíró nyilatkozhat. A hatályos törvényi és a rendeleti szabályok szerint, ha az elnök nem jelölte ki a feladatra — a szólás alkotmányos szabadságát sértve — egyik magyar bíró sem formálhat nyilvánosan véleményt egyetlen bírói döntésről vagy eljárásról sem. De az elnök (megbízottja) sem köteles jog szerint tájékoztatni.

 A bírósági tárgyaláson kép- vagy hangfelvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének engedélyével szabad. Ezzel kapcsolatban is csupán arra vonatkozóan találunk szabályokat, hogy mikor köteles megtiltani a felvétel készítését, de arra nem, mikor kell engedélyeznie azt

 Előfordul, hogy a — rendszerint újságíró foglalkozású — személy jegyzetelését az eljáró bíró rendzavarásnak minősíti.

 A jogkereső állampolgárok és a jogászok sincsenek jobb helyzetben. Az ítélkezési gyakorlat a maga egészében ma Magyarországon nem ismerhető meg. Nemhogy a megyei bíróságok, de a Legfelsőbb Bíróság ítéletei sem tanulmányozhatóak, azokkal csak mint a bíróságok által közzétett válogatásokkal találkozik a közönség. Pedig az érintettek személyiségi jogainak kímélete mellett, különösen az on-line korszakban semmiféle technikai akadálya nem lehet az ítéletek közzétételének, hiszen ezek, mint a jogalkalmazás, bírói jogfejlesztés dokumentumai, kétségkívül nyilvános adatok. Ma a bíróságok ítéleteiből jószerivel csak annyi ismerhető meg, amennyit a bíróságok maguk önként lehetővé tesznek. Ez a gyakorlat nem csupán a közérdekű adatok megismerhetőségét, a sajtó szabadságát, a jogtudományi kutatások lehetőségeit korlátozza, de kihat a személyek jogérvényesítési lehetőségeire is.

 

2. A jelenlegi szabályozás az alkotmány számos rendelkezését és elvét sérti. A megalkotandó törvényi szabályozásnak egyaránt ki kellene elégíteni egy szektorális információszabadság- és adatvédelmi törvény követelményeit, továbbá foglalata lehetne a sajtószabadság biztosítékainak éppúgy, mint a tudományos kutatók jogainak is.

 Az új jogi rendezésnek meg kell szüntetnie az alkotmányos jogok rendeleti szabályozását.

 Nem tartható az, hogy a bíróság elnöke vagy megbízottja szabad mérlegelés alapján döntsön arról, hogy kinek, milyen tartalmú tájékoztatást, illetve iratbetekintést ad vagy engedélyez. A tájékozódás jogát és az igazságügyi szervek kötelezettségeit jogi biztosítékokkal körülvéve kell meghatározni.

 A hang- és képfelvétel készítésének jogáról a büntető valamint a polgári, a munkaügyi, a közigazgatási perben, eltérő tartalommal, ugyanennek a törvénynek kell rendelkeznie.

 A tudományos kutatók jogait biztosítani kell.

 A felsőbíróságok ítéleteit — az érintettek magánéletének oltalma mellett — a jogkereső közönség számára (ide értve persze a sajtót is) hozzáférhetővé kell tenni.

 A törvény — az állam egyik legmagasabb státuszú képviselőjét — a bírót nem foszthatja meg a vélemény és a szólás lehetőségétől.

 A bírák képzésének, szakmai irányításának biztosítania kell azt, hogy a tárgyalásokon a rend fenntartásával kapcsolatos bírói jogosítványok ne legyenek felhasználhatóak a nyilvánosság és a sajtószabadság korlátozására.

Budapest, 2003. május 29.

Legolvasottabb bejegyzések