Felemás gyakorlat a sajtóban, komoly előrelépés a joggyakorlatban - az Eötvös Károly Intézet (EKINT) a politikai pedofília megítélését és kezelését vizsgálta a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszakában. Két nézőpontból közelítettük meg a témát: elemeztük, hogy a média milyen módon számol be ezekről az esetekről, illetve vizsgáltuk a joggyakorlat alakulását a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria döntésein keresztül.
A választási bizottságok új ügycsoportként találkoztak a gyerekek kampánycélú felhasználásával, így nem állt rendelkezésre precedens jellegű döntés(ek). Az NVB kilenc ügyben foglalt végül állást arról: hogyan jelenhetnek meg gyerekek a kampányban. Összességében kijelenthető, hogy a joggyakorlat jó irányba indult el, hiszen a politikai pedofília visszaszorításában komoly előrelépés, hogy az NVB kimondta: önmagában az, hogy a politikus gyerekekkel találkozik, és erről választópolgárok számára elérhető videó vagy kép kerül nyilvánosságra, kampánytevékenységnek tekinthető, mert a gyerekek pozitív színben tüntetik fel a velük mutatkozó politikusokat, ez pedig alkalmas a választói akarat befolyásolására. Kérdés azonban, hogy egy ilyen döntés ereje mennyire tart ki a kampányidőszakon kívül, hiszen például a miniszterelnök a választások után visszament ugyanabba az óvodába, vagyis ismét elkövette a jogsértést – immár szankció nélkül.
Az EKINT a választási kampány kezdetén önkéntesen vállalható média-irányelvekre tett javaslatot a sajtó számra. A választások után ezen irányelveket alapul véve vizsgáltunk a tudósításokat és tapasztaltunk felemás gyakorlatot. Pozitív, hogy a média egyre inkább érzékeli, sok esetben morálisan helyteleníti, sőt jogellenesnek minősíti a politikai pedofíliát, gyakran azonban mégis részt vesznek a jogsértő tartalom terjesztésében azzal, hogy elmulasztja felismerhetetlenné tenni a gyerekek arcát.
A teljes elemzés ezen a linken érhető el.
