Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.
LEGFRISSEBB
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.
2010. január 28.
2010. január 28.
2010. január 19.
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.
2009. december 18.
2009. december 14.
2009. november 30.
2009. november 24.
2009. november
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.
A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.
2009. november 5.
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.
2009. október
2009. szeptember 10.
2009. augusztus 26.
2009. július 1.
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]
2009. június 22.
2009. június 15.
2009. május 26.
2009. április 30.
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.
2009. április 27.
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.
2009. április 3.
2009. március 13.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.
2009. február 25.
2009. február 11.
2009. február 3.
2009. január 12.
2008. december 11.
2008. december 11.
Két alapérték közös területéről szólnak a következő oldalak és az azt követő tanulmány: a környezet védelméről és az információ szabadságáról. Mindkét érték önmagában is olyan jelentőségű, amelyet a XXI. században nem szokás megkérdőjelezni. Az előbbi a környezetünk kétségbeejtő pusztulása, a saját magunkkal és a jövő generációkkal, valamint a föld többi élőlényével szembeni felelősségünk miatt megkérdőjelezhetetlen, utóbbi pedig azért, mert a demokratikus társadalmunk egyik tartóoszlopa, a közügyekről folytatott nyílt vita előfeltétele, mert eszközt ad az állampolgár kezébe a közhatalom átláthatóságára, és segíti az egyén életét befolyásoló döntéseit is. E két érték a környezeti adatok megismerésének szabadságában találkozik. A következő tanulmány azt tárja fel, hogy ma Magyarországon milyen mértékben nyilvánosak a környezeti információk, és törvényalkotási, valamint széles értelemben vett jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg az ezen adatok teljes körű napfényre kerülése érdekében.
2008. október
2008. október 20.
2008. október
2008. október 6.
2008. szeptember 22.
A Kormány 2008. szeptember 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslatát. Három szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságogokért és az Eötvös Károly Intézet a jogalkotási folyamat egy korábbi fázisában önállóan fejtette ki véleményét a tervezett rendelkezésekről, ezek a vélemények nagyrészt egybevágtak. A most benyújtott törvényjavaslatról már közös álláspontot alakítottunk ki.
2008. szeptember
2008. szeptember 5.
A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erőszakos cselekmények elkövetésére késztettek. Az események nyomán sokan kezdtek megoldások keresésébe, ma is sokan keresik arra a választ, hogy hogyan lehetne a 2008 nyarán történteknek a jövőben elejét venni. Az Eötvös Károly Intézet a következőkben rögzíti azokat a téziseit, amelyek mentén – álláspontja szerint – az alkotmányosság, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a megoldáskeresés értelmes lehet. A tézisek javaslatokat is kirajzolnak, ezek az egyes tézisekhez fűzött magyarázatokban és a téziseket követő külön felsorolásban olvashatók.
2008. szeptember 4.
Az Eötvös Károly Intézetben megvizsgáltuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a múlt héten megjelent előterjesztést, amely a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet kapta. Észrevételeinket az egyes tervezett rendelkezésekhez elküldtük a minisztériumnak, itt pedig közzétesszük.
2008. augusztus 26.
2008. július 8.
2008. július 1.
A Nagy Imre-perben készült hangfelvételnek az ötvenéves évfordulón történt lejátszása, valamint az azt megelőző huzavona a levéltárosok és a történészek, valamint a jogászok körében komoly vitát váltott ki. Az Élet és Irodalom 2008. 26. számában megjelent írás arról szól, hogy a hangfelvétel lejátszását nem adatvédelmi természetű okok akadályozták, ugyanakkor a kialakult helyzet más problémákat vet fel.
2008. június 10.
2008. június 2.
2008. május 30.
Az elektronikus iratok egy része kívül esik a közirat gyakorlati fogalmán. Sokhelyütt elfeledkeznek róla. A papíros bürokráciában a hivatali levelezést iktatták, titkárnők gépelték, irattározták. A hivatalos minőségben írott e-maileknél vagy később kinyomtatott levelek elektronikus változatánál mindez teljesen vagy részben hiányzik. A digitalizált iratok egészének archiválási szabályai ma megoldatlanok. Kutatásunk a helyzet feltárása után közpolitikai és jogalkotási javaslatokat tesz a problémakör megfelelő, korszerű rendezésére.
2008. április 29.
2008. április 29.
2008. április 23.
2008. április 15.
Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.
2008. április 15.
2008. március 28.
2008. március 31.
2008. március 20.
A köztársaság közjogi rendszere a parlamentarizmus felől az erős vezetők által irányított, "putyinista" demokrácia felé tolódik. A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet keddi vitáján legalábbis több szakértő is ilyen tendenciákat fogalmazott meg. Halmai Gábor, Körösényi András, Tölgyessy Péter és Bitskey Botond szavaiból úgy tűnik, a társadalom részéről is erősödik az igény a nagyobb személyi hatalomra - olvasható a Hírszerző beszámolójában.
2008. március 13.
A Magyar Bírói Egyesület elnöke az Országos Bírói Etikai Tanács nevében helyreigazítást kért az Eötvös Károly Intézettől a Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmánya egy mondatával kapcsolatban. A helyreigazítási kérelemben azt kérte, hogy az intézet tizenöt napon belül vonja vissza egy mondatát. E kérésnek nem teszünk eleget, ugyanakkor a tanulmánnyal azonos nyilvánosságot biztosítunk az egyesület elnöke megkeresésének, ezért közzétesszük a helyreigazítást kérő levelet és az arra adott válaszunkat is.
2008. március 4.
Miből egész és miből fél? Parlamentáris, kancellári vagy elnöki rendszer?
A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot?
című vitasorozatának második eszmecseréjére 2008. március 18-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).
2008. február 27.
2008. február 26.
A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Magyar Köztársaságot? című vitasorozatának első eszmecseréjére, 2008. február 26-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).
A beszélgetés címe: A Harmadik Köztársaság védelme.
2008. február 13.
2008. február 4.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok címmel tanulmányt készített az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megbízásából. A tanulmány a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége valamint annak az elvnek az együttes érvényesíthetőségét vizsgálta, hogy a demokratikus jogállamban semmilyen hatalom, így a bírói hatalom sem maradhat ellenőrizetlen. Ennek érdekében olyan viszonyokat kell biztosítani, amelyek együttesen garantálják mindkét követelményt.
2008. január
E tanulmányt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítettük, 2007 júliusa és szeptembere közötti időszakban azzal a céllal, hogy adatvédelmi szempontból értékeljük a közigazgatás informatizálásával kapcsolatos terveket, koncepciókat, megvalósítási tanulmányokat, kiemelten az elektronikus ügyfélazonosítás modelljeit és az ehhez a problémakörhöz kapcsolódó személyesadat-kezelési megoldásokat.



