LEGFRISSEBB

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.   

„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   

Folytonos az alkotmányt védők és támadók, olykor az együttműködést sem nélkülöző, viaskodása. Az alkotmányok természete, hogy mindig vitatottak, de olykor fenyegetettek is. Minden alkotmányos államban nagyjából folyamatos az a küzdelem, amely az alkotmány védelmét tűzi a zászlajára.   

Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   

Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   

Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   

Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   

E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   

A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.   

Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   

Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a Mi fenyegeti a köztársaságot? című könyvének bemutatójára.   

Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   

A budapesti Eötvös Károly Intézet mint a BROAD nemzetközi projekt (www.broad-project.eu) résztvevője pályázatot hirdet alkotócsoportok és egyéni pályázók számára kreatív alkotások létrehozására, műfaji megkötés nélkül, az alábbi feltételekkel:   

A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   

Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   

Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen című könyvének megjelenését többek között az Eötvös Károly Intézet is támogatta, ezért örömünkre szolgál a kötet bemutatójára szóló meghívót közzétenni.   

A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közösen – részben európai uniós források felhasználásával – az Eötvös Károly Intézet a magánszféra védelmével kapcsolatos új projektbe kezdett, amelynek munkacíme: BROAD.   

Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.   

Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   

Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   

Intézetünk a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda képviselőivel együtt szakmai egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A találkozóra a négy szervezet kezdeményezésére került sor.   

A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   

Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.   

A Közép-európai Egyetemen sajtóbeszélgetésre kerül sor a környezeti adatok hozzáférhetőségéről, az információszabadságról és a témában megrendezésre kerülő hétvégi háromnapos nemzetközi konferenciáról.   

Két alapérték közös területéről szólnak a következő oldalak és az azt követő tanulmány: a környezet védelméről és az információ szabadságáról. Mindkét érték önmagában is olyan jelentőségű, amelyet a XXI. században nem szokás megkérdőjelezni. Az előbbi a környezetünk kétségbeejtő pusztulása, a saját magunkkal és a jövő generációkkal, valamint a föld többi élőlényével szembeni felelősségünk miatt megkérdőjelezhetetlen, utóbbi pedig azért, mert a demokratikus társadalmunk egyik tartóoszlopa, a közügyekről folytatott nyílt vita előfeltétele, mert eszközt ad az állampolgár kezébe a közhatalom átláthatóságára, és segíti az egyén életét befolyásoló döntéseit is. E két érték a környezeti adatok megismerésének szabadságában találkozik. A következő tanulmány azt tárja fel, hogy ma Magyarországon milyen mértékben nyilvánosak a környezeti információk, és törvényalkotási, valamint széles értelemben vett jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg az ezen adatok teljes körű napfényre kerülése érdekében.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának következő (UTOLSÓ) eszmecseréjére 2008. október 28-án, kedden 16.30-ra a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című rendezvénysorozatunk legutóbbi eseményéről beszámolót készített a Jogi Fórum című internetes portál.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának következő eszmecseréjére 2008. október 14-én, kedden 17 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című rendezvénysorozatunk legutóbbi eseményéről beszámolót készített a Jogi Fórum című internetes portál. A Jogi Fórum kiadójának engedélyével közöljük az írást.   

A Kormány 2008. szeptember 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslatát. Három szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságogokért és az Eötvös Károly Intézet a jogalkotási folyamat egy korábbi fázisában önállóan fejtette ki véleményét a tervezett rendelkezésekről, ezek a vélemények nagyrészt egybevágtak. A most benyújtott törvényjavaslatról már közös álláspontot alakítottunk ki.   

A Mi fenyegeti a köztársaságot? című beszélgetéssorozatunk nyári szünete után elsőként az igazságszolgáltatás helyzetével foglalkozik. A rendezvény 2008. szeptember 30-án, kedden, 16:30-kor lesz a Ráday Könyvesházban (Budapest, Ráday utca 27.).   

A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erőszakos cselekmények elkövetésére késztettek. Az események nyomán sokan kezdtek megoldások keresésébe, ma is sokan keresik arra a választ, hogy hogyan lehetne a 2008 nyarán történteknek a jövőben elejét venni. Az Eötvös Károly Intézet a következőkben rögzíti azokat a téziseit, amelyek mentén – álláspontja szerint – az alkotmányosság, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a megoldáskeresés értelmes lehet. A tézisek javaslatokat is kirajzolnak, ezek az egyes tézisekhez fűzött magyarázatokban és a téziseket követő külön felsorolásban olvashatók.   

Az Eötvös Károly Intézetben megvizsgáltuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján a múlt héten megjelent előterjesztést, amely a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet kapta. Észrevételeinket az egyes tervezett rendelkezésekhez elküldtük a minisztériumnak, itt pedig közzétesszük.   

A jogvédelem és a közös fellépés hatékonyabbá tétele érdekében együttműködési megállapodást írt alá – más szervezetekkel együtt – az Eötvös Károly Intézet a kisebbségi biztossal.   

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkára arra kért bennünket, foglaljuk össze azokat a javaslatainkat, amelyek szerintünk a bírósági eljárások gyorsítását szolgálnák.   

A Nagy Imre-perben készült hangfelvételnek az ötvenéves évfordulón történt lejátszása, valamint az azt megelőző huzavona a levéltárosok és a történészek, valamint a jogászok körében komoly vitát váltott ki. Az Élet és Irodalom 2008. 26. számában megjelent írás arról szól, hogy a hangfelvétel lejátszását nem adatvédelmi természetű okok akadályozták, ugyanakkor a kialakult helyzet más problémákat vet fel.   

Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás Alkotmánynak megfelelő törvényi szabályainak a megalkotását. Úgy tűnik, a jogalkotó az egységes szabályozás helyett részletekben alkotja meg e szabályokat, kisebb lépésekben halad az ideális állapot elérése felé.   

Az Állami Számvevőszék ez év májusában hozta nyilvánosságra a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot áttekintő tanulmányát, amely a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatásokat és azok hasznosulását elemzi.   

Az elektronikus iratok egy része kívül esik a közirat gyakorlati fogalmán. Sokhelyütt elfeledkeznek róla. A papíros bürokráciában a hivatali levelezést iktatták, titkárnők gépelték, irattározták. A hivatalos minőségben írott e-maileknél vagy később kinyomtatott levelek elektronikus változatánál mindez teljesen vagy részben hiányzik. A digitalizált iratok egészének archiválási szabályai ma megoldatlanok. Kutatásunk a helyzet feltárása után közpolitikai és jogalkotási javaslatokat tesz a problémakör megfelelő, korszerű rendezésére.   

Az elmúlt évben átfogó kutatást végeztünk az elektronikus információszabadság közzétételi szabályainak való megfelelésről és az elektronikus adatigénylés magyarországi gyakorlati lehetőségéről.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tizenegy részes beszélgetéssorozatának a nyári szünet előtti utolsó eseményén a gyülekezés szabadságáról lesz szó. A rendezvény 2008. április 29-én, kedden, 16 órakor lesz a Ráday Könyvesházban (Budapest, Ráday utca 27.).   

Az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés című műsorában szerkesztett formában voltak hallhatóak a Mi fenyegeti a köztársaságot? címet viselő rendezvénysorozatunk első előadásai.   

Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának negyedik eszmecseréjére 2008. április 15-én, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A bürokrácia alapegysége az irat, ami ma már rendszerint nem papiros. Közege ezer évig az elfüggönyözött, homályos tér volt, ma már elvben a kitárt ablakok, a beömlő fény. - Az Eötvös Károly Intézet kutatási beszámolója a Népszabadságban   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának harmadik eszmecseréjére 2008. március 31-én, hétfőn 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A köztársaság közjogi rendszere a parlamentarizmus felől az erős vezetők által irányított, "putyinista" demokrácia felé tolódik. A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet keddi vitáján legalábbis több szakértő is ilyen tendenciákat fogalmazott meg. Halmai Gábor, Körösényi András, Tölgyessy Péter és Bitskey Botond szavaiból úgy tűnik, a társadalom részéről is erősödik az igény a nagyobb személyi hatalomra - olvasható a Hírszerző beszámolójában.   

A Magyar Bírói Egyesület elnöke az Országos Bírói Etikai Tanács nevében helyreigazítást kért az Eötvös Károly Intézettől a Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmánya egy mondatával kapcsolatban. A helyreigazítási kérelemben azt kérte, hogy az intézet tizenöt napon belül vonja vissza egy mondatát. E kérésnek nem teszünk eleget, ugyanakkor a tanulmánnyal azonos nyilvánosságot biztosítunk az egyesület elnöke megkeresésének, ezért közzétesszük a helyreigazítást kérő levelet és az arra adott válaszunkat is.   

Miből egész és miből fél? Parlamentáris, kancellári vagy elnöki rendszer? A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának második eszmecseréjére 2008. március 18-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

Folyamatosan málladozik a harmadik köztársaságot övező konszenzus - mondta Kis János filozófus a Mi fenyegeti a köztársaságot? című konferenciasorozat nyitó előadásán Budapesten kedden. A rendezvényt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szervezi.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Magyar Köztársaságot? című vitasorozatának első eszmecseréjére, 2008. február 26-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.). A beszélgetés címe: A Harmadik Köztársaság védelme.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Stiftung 2008 tavaszán és őszén nyilvános közpolitikai vitákat tart. A vitasorozat címe: Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? A beszélgetések helyszíne a Ráday Könyvesház (Budapest, Ráday utca 27.)   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok címmel tanulmányt készített az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megbízásából. A tanulmány a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége valamint annak az elvnek az együttes érvényesíthetőségét vizsgálta, hogy a demokratikus jogállamban semmilyen hatalom, így a bírói hatalom sem maradhat ellenőrizetlen. Ennek érdekében olyan viszonyokat kell biztosítani, amelyek együttesen garantálják mindkét követelményt.   

E tanulmányt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítettük, 2007 júliusa és szeptembere közötti időszakban azzal a céllal, hogy adatvédelmi szempontból értékeljük a közigazgatás informatizálásával kapcsolatos terveket, koncepciókat, megvalósítási tanulmányokat, kiemelten az elektronikus ügyfélazonosítás modelljeit és az ehhez a problémakörhöz kapcsolódó személyesadat-kezelési megoldásokat.