LEGFRISSEBB

A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.   

A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   

2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.   

Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   

Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   

Az Eötvös Károly Intézet és a HVG közös vállalkozásáról a Klubrádióban beszél Kocsis Györgyi, a HVG szerkesztője.   

A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.   

Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   

Íme, hát megvan a kétharmad. A választás tiszta és demokratikus volt, a választópolgárok ítélete pedig egyértelmű. A gyorsan lelkesedők már hetek óta hangosak, olyanok is, akik eddig távol tartották magukat a győztesektől vagy még a pártpolitikától is.   

Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.   

A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   

A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közös (BROAD fantázianevű) projektünk részeként elkészültek a magánéletet mint értéket megjelenítő, a figyelmet a naiv internethasználatra, a profilírozásra, az internetes „beetetési technikák” gyakorlatára irányító videóink.   

Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.   

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke "el tudná képzelni", hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen - derült ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet A kétharmad és az Alkotmány című konferenciáján.   

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.   

„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   

Folytonos az alkotmányt védők és támadók, olykor az együttműködést sem nélkülöző, viaskodása. Az alkotmányok természete, hogy mindig vitatottak, de olykor fenyegetettek is. Minden alkotmányos államban nagyjából folyamatos az a küzdelem, amely az alkotmány védelmét tűzi a zászlajára.   

Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   

Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   

Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   

Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   

E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   

A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.   

Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   

Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a Mi fenyegeti a köztársaságot? című könyvének bemutatójára.   

Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   

A budapesti Eötvös Károly Intézet mint a BROAD nemzetközi projekt (www.broad-project.eu) résztvevője pályázatot hirdet alkotócsoportok és egyéni pályázók számára kreatív alkotások létrehozására, műfaji megkötés nélkül, az alábbi feltételekkel:   

A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   

Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   

Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen című könyvének megjelenését többek között az Eötvös Károly Intézet is támogatta, ezért örömünkre szolgál a kötet bemutatójára szóló meghívót közzétenni.   

A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közösen – részben európai uniós források felhasználásával – az Eötvös Károly Intézet a magánszféra védelmével kapcsolatos új projektbe kezdett, amelynek munkacíme: BROAD.   

Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.   

Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   

Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   

Intézetünk a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda képviselőivel együtt szakmai egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A találkozóra a négy szervezet kezdeményezésére került sor.   

A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   

Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.