Eőtvös Károly Intézet

Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.

LEGFRISSEBB

2012. január 4.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.   
2012. január 2.
Közzétesszük az Operaház előtt az Andrássy úton 2012. január 2-án este elhangzott beszéd szövegét.   
2011. december 14.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.   
2011. december 5.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. december 5.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös pályázata. Pályázati határidő: 2012.01.10.   
2011. november 28.
A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.   
A díj névadója Arany János Elveszett alkotmányának szereplője, az alkotmányt pusztító parlagi maradiság szimbolikus alakja: Rák Bende. Amit Rák Bendének nem sikerült a 19. században, azt a látszat szerint mai utódai megvalósítják.   
A 2011. november 28.-án 18:00 órakor az OSA Archívumban (Bp., Arany János u. 32.) tartandó rendezvényünkön Dés László zenél, Parti Nagy Lajos felolvas, és egy rendszerkritikai kerekasztal-beszélgetés is lesz Elek István, Erős Ferenc, Majtényi László és Parti Nagy Lajos részvételével.   
2011. november 8.
Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a kormánytöbbség adóterveinek megvalósításához nyújt segítő kart. A törvényhozás most tárgyalja és önti szép szabályokba a kormány adóztatási elképzeléseit, melyek között nem ortodox javaslatként szerepel a pornográf termékek adóztatása, amelynek támogatására az EKINT, íme, ugyancsak felsorakozik. Hiszen számunkra is felemelő, ha a jó erkölcs és az állam java egyetlen mozdulattal, a törvényhozás egyetlen aktusával szolgálható. Mindazonáltal felhívjuk a jogalkotó figyelmét, hogy a termékadóként kivetett pornográf adónem esetleg egy szigorú alkotmányos felülvizsgálatban az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalmát és az egyenlő bánásmód alkotmányos elveit sértheti, ennek a veszélynek a kiküszöbölése pedig nemhogy szegényítené, de gazdagítaná a kincstárat.   
2011. október 28.
Elemzést készítettünk a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel az új, Alkotmánybíróságról szóló törtvényjavaslatról. Az elemzés szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.   
2011. október 25.
Dr. Navracsics Tibor kormánya nevében alig pár héttel annak az Alaptörvénynek a hatályba lépése előtt, amely a Harmadik Köztársaságban eddig létező helyi önkormányzáshoz való jogot megszünteti, újabb, a demokráciát erősítő alkotmánymódosítási javaslattal állt elő (T/4658.).   
2011. október 17.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   
2011. szeptember 27.
Az Eötvös Károly Intézet az Ön segítségét kéri egy kutatásához.   
2011. szeptember 23.
Az Alkotmánybíróság hatásköre megváltozásának és a változás módjának elemzése, amely megjelent az Élet és Irodalom 2011. szeptember 23-i számában. Innen tölthető le az Alkotmánybíróságról szóló új törvény tervezete is.   
2011. szeptember 6.
A napokban a nyilvánosság tudomást szerezhetett az Alkotmánybíróságról szóló új törvény készülő tervezetéről. A titokban készült, de megismert tervek alapján, amelyek sajtóhírek szerint az Alkotmánybíróság közreműködésével készültek, a 2011. december 31-ről 2012. január 1-jére virradó éjszakán a testület ügyterhe a jelenlegi több mint másfél ezerről gyakorlatilag nullára esik.   
2011. augusztus 26.
Az ÉS-ben megjelent írásunkat követő - és az ÉS hasábjain is jócskán túlnövő - vita cáfolja, hogy a mérsékelt, értelmes eszmecsere minálunk mostanában lehetetlen. Köszönjük a köz és a magunk nevében is, mert sokat tanultunk, a vitairatokat olvasva nézeteink talán világosabbak és árnyaltabbak is lettek. Az ilyen viták hozzájárulhatnak a jövő megszerkesztéséhez, mert noha valójában „még fogalmunk sem lehet arról, milyen társadalmi és politikai környezetben kerülhet majd sor az alaptörvény módosítására" (Szigetvári-Tordai), biztosan lesz élet a Nemzeti Együttműködés Rendszere után is, és erre az életre készülnünk kell itt is és ott is.   
2011. július 28.
Az angol felvilágosodás nagyjai fogalmaztak a legerőteljesebben és a legszebben is, ha az állam titkairól szóltak: hogy rendszerint a hatalom birtokosainak baljóslatú érdekei állnak a titkok mögött, meg hogy a közügyekben a titkosság nem más mint illetlenség.   
2011. július 18.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemzést készített a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.   
2011. július 4.
Tudjuk, sokat kérünk, de nagy a tét. Nekünk ugyan nem osztályrészünk, átélni sem tudjuk, de látjuk, az Önök számára milyen gyönyörűség birtokolni a kétharmados hatalmat. Mégis, attól az óhajtól vezetve, hogy legyen kölcsönös a nemzeti belátás, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért tiszteletteljes kérelemmel fordul az Országgyűléshez, azt kérvén, hogy a sarkalatos törvényeket a hazai és a nemzetközi alkotmányosság alapvető tartalmi és eljárási szabályaival összhangban, sőt ha e cél érdekében ez szükséges, akár az Alaptörvény módosításával fogadja el.   
2011. június 22.
Sajtótudósítások szerint 2011. június 20-án elhangzott, „Tisztaság és gyorsítás” című napirend előtti felszólalásában Lázár János azt mondta, többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert semmibe veszi a védelemhez való alkotmányos jogot.   
2011. június 21.
Az 1989-es köztársasági alkotmányt leváltó új alaptörvény elfogadását követően a jogállam hívei körében megindult a nyilvános eszmecsere a jogállami demokratikus korrekció lehetséges és kívánatos módjáról, illetve tartalmáról. Az Eötvös Károly Intézet, azon közéleti szereplők egyikeként, amelyek hosszú éveken át védték a köztársasági alkotmányt, és az utolsó pillanatig ellenezték annak lecserélését, figyelemmel követi és részt is kíván venni a korrekcióról szóló közéleti vitákban.   
2011. június 20.
A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntést tudjanak hozni azokról a bírójelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.   
2011. június 9.
A szociális törvénybe még tavaly beiktatott új szabálya alapján az elmúlt fél évben számos önkormányzat bővítette rendeletében az úgynevezett bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeit a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos legkülönbözőbb kötelezettségek előírásával.   
2011. május 9.
Féltjük az információs jogainkat is. Hazánk a brüsszeli diktátumok elleni szakadatlan háborújában újabb vesztes csatára készül.   
2011. május 5.
Egy éve havi rendszerességgel jelentkezünk a HVG-ben a Jogállamfigyelővel. A munkát - köszönetet mondva a szerkesztőségnek, a segítő szakértőknek és az érdeklődő olvasóknak – most befejezzük, mert egyfelől elvégzettnek érezzük a feladatot, másfelől az alaptörvény elfogadásával az alkotmányosság itt alkalmazott mércéje is veszít korábbi súlyából. Fel kell ugyanis arra készülnünk, hogy a jogállami forradalom alkotmánya helyett - jó esetben - újból az alkotmányosság nemzetközi minimum-szintjéhez mérjük magunkat és az előttünk álló hazai történéseket. Az elkészült szövegek, a jogállam leépülésének kronologikus és alkotmányelméleti szempontokat érvényesítő értékelése, addig is, amíg nem rendezzük kötetbe, elérhetőek a honlapunkról.   
2011. április 16.
Az Eötvös Károly Intézet Két alkotmány (1989–2011) címmel 2011. március 21-én a Nyílt Társadalom Archívummal együttműködve konferenciát tartott. A konferencia a ’89-es alkotmány híveinek nyújtott megszólalási lehetőséget. Az Népszabadság 2011. április 16-i számában, két nappal az új Alaptörvény zárószavazása előtt Búcsú az alkotmánytól címmel megjelentetett mellékletében közölte az előadások szerkesztettváltozatát.   
2011. április 13.
A bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése a bírói függetlenség elleni durva támadás.   
2011. április 12.
A kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt vizsgálja, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott Alaptörvény-javaslatban.   
2011. április 7.
A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.   
2011. április 5.
Tisztelt Képviselő Úr! 2011. március 29-ei blogbejegyzésére szeretnénk reagálni, amelyben a készülő Alaptörvény fordításával kapcsolatosan a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által közösen kiadott sajtóközleményt „abszurdnak és rosszindulatúnak” minősíti, az abban megfogalmazott „vádakat” pedig hamisnak.   
2011. április 5.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének indítványát, amely a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteendő határozatok közzétételére és anonimizálására vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte a testülettől. Az indítványbasn foglaltakkal szemben az Eötvös Károly Intézet amicus curiae beadványt fogalmazott meg, az Alkotmánybíróságot az érveink meggyőzték.   
2011. március 30.
A jogállami forradalom alkotmányának védelméről és a 2011. évi alkotmányozás problémáiról szóló konferenciánk hanganyaga meghallgatható honlapunkon.   
2011. március 29.
2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.   
2011. március 16.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.   
2011. március 21-én, hétfőn 10 órától Két alkotmány (1989 – 2011) Alkotmányos folyamatosság és megszakítottság címmel konferenciát tartunk, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk.   
2011. március 14.
Mostani elemzésünk az alkotmányos jogelvek alaptalanul forradalminak mondott olyan felülvizsgálatairól szól, amelyek valójában – amint állításunk szerint az elfogulatlan vizsgálat bizonyítja – a közérdeknek az alkotmányos határokat áthágó téves értelmezésén alapultak, valamint önkényes és kicsinyes csoport- és magánérdekeket szolgáltak.   
2011. március 1.
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a 2011. március 1-jén, kedden 14 órakor tartandó sajtóbeszélgetésére a Tranzit Art Caféba (Kosztolányi Dezső térnél, a Bukarest utcában, a volt buszpályaudvar épülete)   
2011. február 23.
A kormánytisztviselőket, a rendészeti szervek alkalmazottait, köztisztviselőket és egyes közalkalmazottakat 2010-es jogszabály-módosítások nyomán formális törvényi felhatalmazással alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni.   
2011. február 21.
Egyre időszerűbb a jogállami forradalom értékeinek védelme. Ilyenek a szabadságjogok, egyenlő méltóság, parlamentarizmus, a közhatalom független ellenőrzése, hatalommegosztás, kisebbségi jogok, sajtószabadság, szekuláris, semleges és átlátható állam, nem átlátható polgár, nem személyek, hanem intézmények uralma. Határozzák meg ezek a jövőben is az életet és a poltikát!   
2011. február 15.
A kormány az illetékes EU biztosnak írt levele szerint immár hajlik a médiáról szóló törvények módosítására. Miközben az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a jogállamiság alapértékeit, az Alkotmánybíróság fontos határozatait sértő hatályos médiaszabályozást egészében kellene hatályon kívül helyezni és helyette új szabályozási filozófia alapján új törvényt alkotni, mégis, inkább komoly, mint ironikus közös munkára hívjuk a közönséget, mindenekelőtt a szakmabeli jogászokat, újságírókat.   
2011. február 8.
A Központi Statisztikai Hivatal válaszolt arra a november végén postázott levelünkre, amelyben Társaság a Szabadságjogokért civil szervezettel közösen megfogalmaztuk, hogy mit tartunk aggályosnak a 2011. évi népszámlálás megvalósításának tervében, illetve milyen változtatásokat tartunk szükségesek ahhoz, hogy a polgárok alapvető jogai megfelelő garanciákat élvezzenek a népszámlálás során.   
2011. február 7.
A Jogállamfigyelő ezúttal a független, ellensúlyt jelentő, a kormányhatalmat mérséklő, kilengéseit tompító intézmények működésének feltételeit, ezek teljesítményét vizsgálja. A kétharmad megléte, láthatóan, önmagában is ártalmasan hat működésükre. Szólunk a jó és a rossz tapasztalatokról, részletezzük a velük szemben támasztható követelményeket. Megmutatjuk továbbá azt is, mit gondolnak munkájukról az alkotmányjogász szakértők.   
Majtényi László 2011. január 11-én részt vett az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, amely a sajtószabadság magyarországi helyzetével fogallkozott. A felszólalás szövegét tesszük itt közzé.   
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a NE HAGYD, HOGY WEBREVÁGJANAK! című rendezvényére.   
2011. január 6.
Az alkotmányosságot felszámoló kormányzati lépések idején indokolt, hogy a Jogállamfigyelő a jogállamiságot sértő döntések ellenszereivel, gyógyításának lehetőségével is foglalkozzon. Az év utolsó hónapjában ezért az alkotmányellenes alkotmánymódosítások megsemmisítésének lehetőségét vizsgáltuk meg.   
2011. január 4.
A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére az adatvédelemmel az általánosnál többet foglalkozó szervezetként a Társaság a Szabadságjogokét nevű jogvédő szervezettel együtt 2010 novemberében a 2011. évi népszámlálás sikeressége érdekében egy megbeszélésen vettünk részt. A megbeszélésen aggasztó dolgokra derült fény.   
2010. december 13.
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben ismételten összefoglaltuk a törvényhozás munkájáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról szóló kritikáinkat.   
Az Eötvös Károly intézet alapító elnöke, Majtényi László hatvanadik születésnapját ezzel a meglepetés-kötettel ünnepelte meg. A könyvben öt fejezetben (Az Én és a jog, Az Én és a filozófia, Az Én és a társadalom, Az Én és a művészet, Az Én...) sokféle írás olvasható, a tudományos cikkektől a szépirodalmi alkotásokig, amelyekben két dolog közös.   
2010. december 2.
Az ősz az alkotmányvédelem elleni támadások mellett a tulajdon elleni támadások sorozata jegyében telt el. Az őszi hónapokat lezáró jogállamfigyelő ezért a tulajdonhoz való jog és a jogállamiság összefüggéseinek vizsgálatával foglalkozik.   
2010. november 4.
Sikeres az alkotmányozás, ha a politikai közösség együttélésének szilárd alaptörvényét eredményezi. Ehhez legalább az szükséges, hogy az alkotmány megalkotása olyan eljárásban történjen, amely nem zárja ki eleve az alaptörvény széles körű társadalmi elfogadottságát. Ha alkotmányozni akarunk, mindenekelőtt nem árt tudni, miféle szerkezet az alkotmány, mire használjuk, mire való, mi volt a baj a régivel, mit akarunk az újtól. Ennek a Jogállamfigyelőnek a tárgya tehát maga az alkotmányozás.   
2010. november 4.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokról. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.   
2010. november 2.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatást kért arról, hogy a vezetésével dolgozó bizottság tervezi-e a politikai nemzet alkotmányi fogalmának megváltoztatását, óhajt-e szakítani alkotmányunk azon tételével, miszerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.   
2010. október 29.
Pár napja az Országgyűlés előtt van az az alkotmánymódosítási javaslat, amely korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság által felülvizsgálható törvények körét. Ha a javaslatot elfogadják, a hatályos alkotmányszöveg végérvényesen elszakad az alkotmányos jogállami értékrendtől.   
2010. október 28.
A Jogállamfigyelő ötletének születésekor egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a jogállami sztenderdek rögzítésével és folyamatos monitorozásával elérjük: az alkotmányos struktúrát fokozatosan lebontó események ne tolhassák egyre lejjebb jogállami tűrésküszöbünket.   
2010. október 7.
A jogállamiság szempontjából kiemelkedő jelentőségű a választás: a döntéshozók szabad és tiszta szabályoknak megfelelően történő megválasztása nélkül aligha lehet jogállamról beszélni. A szeptemberi hónap az önkormányzati választási kampány jegyében telt el, ezért az e havi jogállamfigyelő a megváltozott jelölési rendszer jogállamisághoz való viszonyával foglalkozik kiemelten.   
2010. szeptember 27.
Az Eötvös Károly Intézet szerint az ellenzéknek, az alkotmányt fontosnak tartó társadalmi szervezeteknek, valamint a független szakértőknek nem kellene részt vennie az új alkotmány előkészítésében.   
2010. szeptember 13.
Az EKINT szerint a médiatörvény 2010 nyarán módosított szövege alkotmányellenes, ezért az alkotmánysértő rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.   
2010. szeptember 2.
Az augusztus az év utolsó nyári hónapja, amelyet a közhely rendszerint uborkaszezonnak mond. Mindenesetre kétségtelen, az elmúlt hónapok feszített tempójú közéleti történései után viszonylagos nyugalom jellemezte. Nem tudunk az előzőekhez mérhető számú jogállamiságot érintő eseményt rögzíteni az e hónapról szóló jelentésünkben. Hogy ez a nyugalom azt jelenti-e, hogy helyreáll az állam normális működése, vagy csak vihar előtti csendről van szó, szeptemberben derül majd ki. Boldogok lennénk, ha végre a jogállamot erősítő intézkedésekről számolhatnánk be.   
2010. augusztus
Másokkal együtt készített közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, a büntetőpolitikáról, valamint a médiával és a nyilvánossággal, továbbá az átlátható állammal kapcsolatos intézkedésekről szóló kritikáinkat.   
2010. augusztus 5.
E hónapban véget ért az újonnan megalakult Országgyűlés munkájának első szakasza. A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végén megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest merőben új stílusúvá vált a törvényalkotás. Ez az időszak a jogalkotáson túl számos más területen is változást hozott a jogállamiság tartalmi követelményeinek érvényesülésében, amelyek rendkívül pesszimista értékelésre adnak alapot.   
2010. július 26.
A közelmúltban az Országgyűlés a kormánytöbbség és részben az ellenzék szavazataival a politikai pártok költségvetési támogatásának 15%-os csökkentéséről döntött (T/420.). A lépést az előterjesztő indokolása szerint a takarékosság teszi szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy az ilyen módon megtakarítható kiadás elhanyagolható, ezért a döntés értékelésénél nem ebből, hanem a pártfinanszírozás rendszerére gyakorolt hatásából kell kiindulni.   
2010. július 13.
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   
2010. július 5.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   
2010. július 1.
2010 júniusa volt az új Országgyűlés és az új kormány első teljes munkahónapja. E hónap is bővelkedett a jogállamiságot érintő eseményekben. Az előző havi jelentésünket azzal zártuk, hogy egyelőre nem tudható, a kormánytöbbség mennyire hajlandó a megegyezés keresésére politikai ellenfeleivel azokban a kérdésékben, amelyekben az Alkotmány, az alkotmányos elvek ezt megkívánják. A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni.   
2010. június 18.
Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   
2010. június 10.
Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   
2010. június 3.
Az Eötvös Károly Intézet és a HVG közös vállalkozásáról a Klubrádióban beszél Kocsis Györgyi, a HVG szerkesztője.   
2010. június 3.
A vizsgált hónap legfontosabb közjogi eseménye az új Országgyűlés megalakulása és ezt követően az új kormány színre lépése volt. A választások után előállt helyzet különlegessége, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választások eredményeként az Országgyűlésben kétharmadot is meghaladó többséget szerzett, aminek számos közjogi következménye lehet.   
2010. június 3.
Az Eötvös Károly Intézet – mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.   
2010. május 19.
Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   
2010. április 29.
Íme, hát megvan a kétharmad. A választás tiszta és demokratikus volt, a választópolgárok ítélete pedig egyértelmű. A gyorsan lelkesedők már hetek óta hangosak, olyanok is, akik eddig távol tartották magukat a győztesektől vagy még a pártpolitikától is.   
2010. április 22.
Az Eötvös Károly Intézet kutatásai az elmúlt években többször vizsgálták igazságszolgáltatás és a nyilvánosság kapcsolatát. Az igazságszolgáltatás nyilvánosságát a jogi környezet mellett a társadalmi és a technológiai változások is folyamatosan befolyásolják, a bíróságok számára pedig nehéz feladat a változó körülmények között megbirkózni a nyilvánosság támasztotta problémákkal. Az Eötvös Károly Intézet a napokban nyilvánosságra hozott, szociológiai kutatásokon is alapuló vizsgálatának összegző tanulmánya az igazságszolgáltatás hatékonyabb működése érdekében több javaslatot is megfogalmaz.   
2010. április 16.
A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   
2010. március 30.
A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közös (BROAD fantázianevű) projektünk részeként elkészültek a magánéletet mint értéket megjelenítő, a figyelmet a naiv internethasználatra, a profilírozásra, az internetes „beetetési technikák” gyakorlatára irányító videóink.   
Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.   
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke "el tudná képzelni", hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen - derült ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet A kétharmad és az Alkotmány című konferenciáján.   
2010. március 25.
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.   
2010. január 28.
„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   
2010. január 28.
Folytonos az alkotmányt védők és támadók, olykor az együttműködést sem nélkülöző, viaskodása. Az alkotmányok természete, hogy mindig vitatottak, de olykor fenyegetettek is. Minden alkotmányos államban nagyjából folyamatos az a küzdelem, amely az alkotmány védelmét tűzi a zászlajára.   
2010. január 19.
Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   
2009. december 18.
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők azonban sajnálatosan egy olyan javaslatot fogadtak el, amely álláspontunk szerint több elemében is ellentétes az Alkotmánnyal.   
2009. december 14.
Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló törvény egy szakaszának alkotmányosságát vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma vezetőjének beadványa alapján. A beadványban foglalt érvekkel az Alkotmánybírósághoz címzett levélben vitatkozunk.   
2009. november 30.
Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.   
2009. november 24.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos nemrégiben közös jelentést tett közzé az etnikai identitással és származással, valamint ezek percepciójával kapcsolatos adatok kezeléséről és a szabad identitásvállalás korlátairól.   
2009. november
E tanulmány a közérdekű adatok elektronikus nyilvánosságának és átláthatóságának az érvényesülését szolgáló magyarországi garanciákról szól. Azokról a garanciákról, amelyek jogszabályaink szerint ugyan léteznek, a valóságban mégsem működnek megfelelően, valamint azokról a garanciákról is, amelyek megalkotása még mindig várat magára.   
A Bírónők Egyesülete és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a 2009. december 11-én, pénteken megrendezésre kerülő konferenciára, amely két szakmai kérdéskört érint: foglalkozik az igazságszolgáltatás nyilvánosságával, valamint a szexuális bűncselekmények gyermekáldozataival a bírósági eljárásban.   
2009. november 5.
Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   
2009. október
Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a Mi fenyegeti a köztársaságot? című könyvének bemutatójára.   
2009. szeptember 10.
Az Eötvös Károly Intézet egy, az igazságszolgáltatás nyilvánosságával foglakozó kutatása részeként azt vizsgálta, hogy mennyiben hozzáférhetők Magyarországon a bírósági határozatok.   
2009. augusztus 26.
A budapesti Eötvös Károly Intézet mint a BROAD nemzetközi projekt (www.broad-project.eu) résztvevője pályázatot hirdet alkotócsoportok és egyéni pályázók számára kreatív alkotások létrehozására, műfaji megkötés nélkül, az alábbi feltételekkel:   
2009. július 1.
A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   
2009. június 22.
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.   
2009. június 15.
Az Eötvös Károly Intézet most futó kutatásában a Bírósági Határozatok Gyűjteményének használhatóságával foglalkozik. Ebben kérjük az Ön segítségét is.   
Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen című könyvének megjelenését többek között az Eötvös Károly Intézet is támogatta, ezért örömünkre szolgál a kötet bemutatójára szóló meghívót közzétenni.   
2009. május 26.
A Közép-európai Egyetemmel és a Tilburgi Egyetemmel közösen – részben európai uniós források felhasználásával – az Eötvös Károly Intézet a magánszféra védelmével kapcsolatos új projektbe kezdett, amelynek munkacíme: BROAD.   
2009. április 30.
Az intézet munkatársai tömören és közérthetően foglalták össze álláspontjukat a szólásszabadságról és annak aktuális korlátozási kísérleteiről. Az így megírt téziseket az Élet és Irodalom 2009. április 24-i számában jelentettük meg. A tézisek szerzői Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Simon Éva (TASZ), Somody Bernadette és Szabó Máté Dániel.   
2009. április 27.
Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   
2009. április 3.
Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   
2009. március 13.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a korrupció ellenes küzdelem jegyében egy négy jogszabálytervezetet magában foglaló törvénycsomagot készített el. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet üdvözli a jogalkotó korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét és szándékát. Szükségesnek tartjuk azonban rögzíteni, hogy álláspontunk szerint a korrupció elleni hatékony fellépés záloga csak és kizárólag egy olyan korrupció ellenes stratégia lehet, amely mind jogi, mind jogon kívüli, társadalompolitikai eszközök összefüggő és összehangolt rendszerét hozza létre.   
2009. február 25.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   
2009. február 11.
Intézetünk a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda képviselőivel együtt szakmai egyeztetést folytatott az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A találkozóra a négy szervezet kezdeményezésére került sor.   
2009. február 3.
A miskolci rendőrkapitány 2009. január 30-i nyilatkozata és az ezt követő fejlemények után fontosnak tartjuk rögzíteni, miért elfogadhatatlan, ha egy rendőri vezető úgy nyilatkozik, hogy egy településen a közterületi rablásokat kizárólag cigányok követik el.   
2009. január 12.
Az Eötvös Károly Intézet elvégezte az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok véleményezését. A szakvélemény megbízás alapján készült, az alábbi szöveget a megbízó hozzájárulásával tesszük közzé.