Az Eötvös Károly Intézet munkálkodni kíván a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra erősítésén.
RÓLUNK ÍRTÁK, MI ÍRTUK
Bevezető az És mi lesz az alkotmánnyal című kötethez
Szerkesztette
Majtényi László és Miklósi Zoltán
EÖTVÖS KÁROLY INTÉZET
BUDAPEST, 2004
BEVEZETŐ
Amikor 2003 tavaszán elkezdtünk konferenciát szervezni az alkotmányosságról, még felkért előadóink között is volt, aki azt mondta: "Ugyan, kit érdekel az alkotmány nálunk?" Mi sejtettük, hogy az év őszén - 2004 tavaszára persze nem gondolva - már napirenden lesz az alkotmányozás lehetősége. Ugyanakkor lismerjük, hogy a szkeptikus kérdés megalapozott aggodalmat tükröz: a magyar politizáló réteg, a politikusok és a közvélemény politikára figyelő része messze került a tizenegynéhány évvel ezelőtti eszményeitől, az alkotmány tisztelete nem lett a politizálás kikezdhetetlen alapja, az alkotmánymódosítás lehetőségét gyakran alkalmi ötletek szolgálatába állítják, a kérdéshez illő komolyság teljes mellőzésével.
Mégis, a kötet szerkesztőiként bízunk ennek a könyvnek a sikerében. A könyv sikerén pedig azt értjük, hogy lesznek olvasói, és lesznek köztük olyanok, akik azzal az érzéssel teszik majd le, hogy hasznos időtöltés volt forgatni. Amikor a kötet szövegeit - a tanulmányokat és a vita felszólalásait - gondoztuk, úgy voltunk mi is, hogy ez végre hasznos időtöltés, annak ellenére az, hogy magunk is hivatásszerűen a szerzők által tárgyalt vagy legalább azokhoz hasonló témákon piszmogunk. Tanultunk közben.
Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akiknek fontos az alkotmány, akiket érdekel a közjog, akiket foglalkoztat, hogy az eltelt tizenöt évben milyen volt, milyen és mivé lehet az országunk. Azoknak, akik úgy érzik, a magyar alkotmányos állam többre is juthatott volna, mint ahova eljutott. Akik rendes, értelmes szövegeket, rendes és értelmes vitákat olvasnának néha, olyan témákról, melyek amúgy a politikai erőtérben vannak.
A szerzők láthatóan tudták, hogy fontos dolgokról szólnak, talán ezért hagyták el a jogi és politikai tudományoknak a kívülállók számára érthetetlen madárnyelvét, a szövegek (szerintünk) itt-ott élvezetes értekező prózaként is olvashatók. Köszönjük a szerzők és a vitákhoz hozzászólók közreműködését.
*
Az itt következő oldalakon olvashatnak a jogállami forradalom alkotmányának létrejöttéről és szerepéről a társadalom fejlődésében, arról, hogy általában mikor lehet és mikor kell új alkotmányt adni egy országnak, és mi van, ha az az ország éppen Magyarország.
A kötet egyik legizgalmasabb részében a szerzők arról szólnak, hogy az európai uniós tagság mivel jár a magyar alkotmányosságra: a szuverenitásra, parlamentarizmusra, alkotmánybíráskodásra, az alkotmányos jogok, ezen belül az emberi jogok érvényesülésére és a megyékre nézve.
A szerkesztők
