"A mai napra lekapcsoljuk a honlapunkat, ott tanulságul és riasztó monumentumként egyetlen dokumentum érhető el: az Alaptörvény hatályos és módosulásait korrektúrajelekkel láthatóvá tett szövege. Ez a szöveg, az így feltáruló rétegeivel, az azt létrehozó rendszernek magának tart tükröt."   

Budapest, 2013. március 12. – A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.   

"Annak érdekében, hogy az alkotmányosságnak az egyes alkotmánybírósági határozatokban megfogalmazott tételei túléljék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének zavaros éveit, egy-egy hatályon kívül helyezett határozat örökbefogadására szólítjuk fel a jóérzésű állampolgárokat."   

   

Bármelyik 2012. előtti AB határozat örökbe fogadható. A választást megkönnyítendő készítettünk egy listát, amelyen a teljesség igénye nélkül sorolunk fel jelentősebb AB határozatokat. Ha a listán nem szereplő határozatot szeretne örökbe fogadni, akkor a számát (sorszám/évszám AB határozat) megelölve erre természetesen lehetősége van.   

Az Alaptörvény negyedik módosításáról az Élet és Irodalom LVII. évfolyam, 9. számában, 2013. március 1-jén megjelent cikk.   

Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.   

Valamely jogi dokumentumnak nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi/alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország Alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem fog alkotmánynak minősülni.   

Az Európa Tanács főtitkárának január 29-i sajtótájékoztatója szerint Magyarországon előrelépések történtek a magyar médiaszabályozás területén, és üdvözlendő a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodás a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának, amelyben arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.   

Bár a jogállam és intézményei folyamatosan pusztulnak, nem adhatjuk fel azt az eszmei programunkat, hogy az alkotmányos jogállam az egyéni szabadság és méltóság tiszteletben tartásán, a demokrácia alapértékeinek védelmén alapszik.   

Megjelent az Élet és Irodalom LVI. évfolyam, 51-52. számában, 2012. december 21.-én.   

Az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben amellett érvelünk, hogy az aktív választói regisztrációt előíró rendelkezések olyan szétválaszthatatlan egységet alkotnak a köztársasági elnök által kifejezetten megtámadott szabályokkal, hogy vizsgálatuk nem mellőzhető az előzetes normakontroll-eljárás során. Majd arról igyekszünk meggyőzni az Alkotmánybíróságot, hogy a szabályok nem egyeztethetők össze az alkotmányosság európai sztenderdjeivel.   

Magyarország politikai válsága (Megjelent az Élet és Irodalom LVI. évfolyam, 47. számában, 2012. november 23-án.)   

Az Eötvös Károly Intézet szeptemberben felhívást intézett az alkotmányosság bal- és jobboldali híveihez, amelyben a megrendült alkotmányosság helyreállításának lehetséges programját, feladatait vázolta fel (A jogállam helyreállításának elvei nyolc tételben, ajánlat a demokrácia híveinek.)   

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös álláspontja az előzetes regisztrációról.   

A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt pedig helyre kell állítani. A helyreállító munkában a Fidesz vezetőinek, akik az alkotmány elpusztításában oly messzire mentek, ahonnan számukra nincs visszaút, nem lehet szerepük, mert ha lenne mégis, az megsértené a szabadság eszményét.   

A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.   

A magyarországi alkotmányosság iránt elkötelezett közpolitikai intézet képviseletében Amicus Curiae-ként, a Bíróság döntését segítendő az alábbi érvekkel egészítjük ki az Európai Bizottság érveit, és ajánljuk a Bíróság figyelmébe. Álláspontunk szerint a Bíróságnak helyt kell adnia az Európai Bizottság keresetének.   

A kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult.   

Megjelent az Élet és Irodalom 2012. július 20-i számában.   

Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.   

A Budapest Pride Film- és Kulturális Fesztivál megnyitóján 2012. július 1-én az Odeon Filmszínházban elhangzott beszéd.   

"Egyet biztosan tudhatunk, ha a hatóság következetes, „kapcsolatfelvétel”-nek álcázva, kéretlenül, személyre szóló címzéssel, bárki bármilyen levélszeméttel megtöltetheti a postaládánkat."   

Majtényi László, Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix írása a bírói engedély nélküli lehallgatásokról az Élet és Irodalom 2012. 29-i számában jelent meg.   

Ma bemutatják a „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázat hat győztes kisfilmjét. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet 2011 novemberében kiírt „Jogod? Van! Filmezz jogállamot!” pályázatának hat díjazott alkotását mutatják be 2012. június 28-án 17 órakor a Kino moziban.   

Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani. Az Eötvös Károly Intézet munkatársai ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak. A hatóságnak - amelynek függetlenségét európai szinten is vitatták - most egy bírságoló határozattal lehetősége nyílik bizonyítani, hogy mennyire független.   

Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a Terrorelhárítási Központ lehallgatási jogosítványai miatt. Az indítványozókat a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviseli.   

Az elmúlt napok fejleményei azt bizonyítják, hogy a választási rendszer egyoldalú, a kormánypártnak kedvező átírása és a közszolgálati médiában a kormánypárti egyeduralmat biztosító új médiarezsim bevezetése után ismét érdemben korlátozódik a méltányos és szabad politikai verseny lehetősége Magyarországon. Az intézményes keretek tovább torzítják az erőviszonyokat az ellenzéki szereplők rovására.   

Az Eötvös Károly Intézet meghívja a Rendszerkritikai esték című rendezvénysorozata következő eseményére, amelynek témája: tanszabadság és esélyegyenlőség. Időpont: 2012. május 7., hétfő, 17 óra 45 perc. Helyszín: OSA Archívum, Budapest, Arany János utca 32. Zenél: A HANEM Tangózenekar.   

A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést.   

A kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.   

Sajtóhírek szerint élénk társadalmi vita kezdődött híres emberek doktori és egyéb tudományos fokozatairól, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közszereplő politikusok, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának nyilvánossága tárgyában is vizsgálódik.   

Amint arról a 2012. február 21-én kelt, A bíróságok fantomja című közleményünkben beszámoltunk, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe.   

Abban ma, március 15-én, a szabadság kisajátíthatatlan ünnepén sokan, magyar polgárok - legyünk bár eltérő politikai hiten - egyetérthetünk, (na jó, egyetérthetnénk), hogy a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat az alkotmányosság helyreállítása. Nem tudhatom persze pontosan - hiszen nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosság intézményei - mekkora a kiterjedése ennek az egyetértésnek. Azért reménykedem. Azt viszont tudom, hogy azok között is, akik osztoznak az alkotmányosság óhajtásában, abban a kérdésben, hogy mit jelent a feladat, és milyen úton juthatunk (vissza) az alkotmányossághoz, nincs egyetértés, de van ellenben nagy tanácstalanság.   

Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, miközben a jogalkotók továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat. Ezért folytatjuk azt a korábban már megkezdett gyakorlatunkat, hogy a jogalkotás valamely – általunk alkotmányellenesnek tartott – termékét támadó fiktív alkotmánybírósági beadványt teszünk közzé. Ezúttal is olyan szabályt támadunk meg, amely a mai Alkotmánybíróság elé csak kivételesen kerülhetne.   

A Velencei Bizottság részben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Felügyelő Bizottsága, részben a Magyar Állam kérése alapján elemzi a közelmúltban született számos sarkalatos törvényünket. Alkotmányjogászok - köztük az Eötvös Károly Intézet munkatársai is - amicus brief formájában segítik a Bizottság munkáját.   

A díjat azok a magyar politikusok és közéleti szereplők érdemelhetik ki, akik a jogállam, az alkotmány tönkretétele terén meggyőződésből vagy gyávaságból maradandót romboltak. A Rák Bende Emlékbizottság a napokban összeült, és a magyar emberek jelölése alapján a 2011-es teljesítményeket értékelve hozott döntést. Az Emlékbizottság tagjai Vojnich Erzsébet festőművész, Péterfy Bori színésznő-előadóművész és Grecsó Krisztián író voltak.   

Értetlenül figyeljük a hazai alapjogvédelmi intézményrendszernek - az Alaptörvény újításain túlmutató – azon fejleményét, hogy az információs szabadságjogok már nemcsak a szakosított ombudsmani jogvédelem garanciáiban, hanem semmilyen ombudsmani jogvédelemben nem részesülnek.   

Ki tudja, hogy dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva rávette a portást, hogy másodmagával beengedje? Az eset jelentőségéhez képest kevesen.   

Zenél: Presser Gábor, felolvas: Parti Nagy Lajos. Őket rendszerkritikai kerekasztal-beszélgetés követi Bokros Lajos, Felcsúti Péter és Várhegyi Éva közgazdászok részvételével. A vitát vezeti: Majtényi László. Időpont: 2011. február 20., 19 óra. Helyszín: Kossuth Klub, Budapest, Múzeum utca 7.   

Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. A jogalkotók azonban továbbra is termelnek alkotmányellenes szabályokat.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.   

Közzétesszük az Operaház előtt az Andrássy úton 2012. január 2-án este elhangzott beszéd szövegét.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében, októberben, az Európai Unió Bizottságához fordult, kérve, hogy a Bizottság indítson eljárást Magyarország ellen, a három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállamnak, a rendszerváltás egyik fontos intézményének: a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közös pályázata. Pályázati határidő: 2012.01.10.   

A 2011. november 28.-án 18:00 órakor az OSA Archívumban (Bp., Arany János u. 32.) tartandó rendezvényünkön Dés László zenél, Parti Nagy Lajos felolvas, és egy rendszerkritikai kerekasztal-beszélgetés is lesz Elek István, Erős Ferenc, Majtényi László és Parti Nagy Lajos részvételével.   

Az Eötvös Károly Intézet ezúttal a kormánytöbbség adóterveinek megvalósításához nyújt segítő kart. A törvényhozás most tárgyalja és önti szép szabályokba a kormány adóztatási elképzeléseit, melyek között nem ortodox javaslatként szerepel a pornográf termékek adóztatása, amelynek támogatására az EKINT, íme, ugyancsak felsorakozik. Hiszen számunkra is felemelő, ha a jó erkölcs és az állam java egyetlen mozdulattal, a törvényhozás egyetlen aktusával szolgálható. Mindazonáltal felhívjuk a jogalkotó figyelmét, hogy a termékadóként kivetett pornográf adónem esetleg egy szigorú alkotmányos felülvizsgálatban az egyéb helyzet szerinti diszkrimináció tilalmát és az egyenlő bánásmód alkotmányos elveit sértheti, ennek a veszélynek a kiküszöbölése pedig nemhogy szegényítené, de gazdagítaná a kincstárat.   

Elemzést készítettünk a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel az új, Alkotmánybíróságról szóló törtvényjavaslatról. Az elemzés szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.   

Dr. Navracsics Tibor kormánya nevében alig pár héttel annak az Alaptörvénynek a hatályba lépése előtt, amely a Harmadik Köztársaságban eddig létező helyi önkormányzáshoz való jogot megszünteti, újabb, a demokráciát erősítő alkotmánymódosítási javaslattal állt elő (T/4658.).   

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a kormánytöbbség által pusztulásra ítélt hazai ombudsman-rendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint ugyanis a szabadelvű jogállam és a rendszerváltás egyik fontos intézményének, a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.   

Az Alkotmánybíróság hatásköre megváltozásának és a változás módjának elemzése, amely megjelent az Élet és Irodalom 2011. szeptember 23-i számában. Innen tölthető le az Alkotmánybíróságról szóló új törvény tervezete is.   

A napokban a nyilvánosság tudomást szerezhetett az Alkotmánybíróságról szóló új törvény készülő tervezetéről. A titokban készült, de megismert tervek alapján, amelyek sajtóhírek szerint az Alkotmánybíróság közreműködésével készültek, a 2011. december 31-ről 2012. január 1-jére virradó éjszakán a testület ügyterhe a jelenlegi több mint másfél ezerről gyakorlatilag nullára esik.   

Az ÉS-ben megjelent írásunkat követő - és az ÉS hasábjain is jócskán túlnövő - vita cáfolja, hogy a mérsékelt, értelmes eszmecsere minálunk mostanában lehetetlen. Köszönjük a köz és a magunk nevében is, mert sokat tanultunk, a vitairatokat olvasva nézeteink talán világosabbak és árnyaltabbak is lettek. Az ilyen viták hozzájárulhatnak a jövő megszerkesztéséhez, mert noha valójában „még fogalmunk sem lehet arról, milyen társadalmi és politikai környezetben kerülhet majd sor az alaptörvény módosítására" (Szigetvári-Tordai), biztosan lesz élet a Nemzeti Együttműködés Rendszere után is, és erre az életre készülnünk kell itt is és ott is.   

A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemzést készített a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.   

Tudjuk, sokat kérünk, de nagy a tét. Nekünk ugyan nem osztályrészünk, átélni sem tudjuk, de látjuk, az Önök számára milyen gyönyörűség birtokolni a kétharmados hatalmat. Mégis, attól az óhajtól vezetve, hogy legyen kölcsönös a nemzeti belátás, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért tiszteletteljes kérelemmel fordul az Országgyűléshez, azt kérvén, hogy a sarkalatos törvényeket a hazai és a nemzetközi alkotmányosság alapvető tartalmi és eljárási szabályaival összhangban, sőt ha e cél érdekében ez szükséges, akár az Alaptörvény módosításával fogadja el.   

Az 1989-es köztársasági alkotmányt leváltó új alaptörvény elfogadását követően a jogállam hívei körében megindult a nyilvános eszmecsere a jogállami demokratikus korrekció lehetséges és kívánatos módjáról, illetve tartalmáról. Az Eötvös Károly Intézet, azon közéleti szereplők egyikeként, amelyek hosszú éveken át védték a köztársasági alkotmányt, és az utolsó pillanatig ellenezték annak lecserélését, figyelemmel követi és részt is kíván venni a korrekcióról szóló közéleti vitákban.   

A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntést tudjanak hozni azokról a bírójelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.   

Féltjük az információs jogainkat is. Hazánk a brüsszeli diktátumok elleni szakadatlan háborújában újabb vesztes csatára készül.   

Az Eötvös Károly Intézet Két alkotmány (1989–2011) címmel 2011. március 21-én a Nyílt Társadalom Archívummal együttműködve konferenciát tartott. A konferencia a ’89-es alkotmány híveinek nyújtott megszólalási lehetőséget. Az Népszabadság 2011. április 16-i számában, két nappal az új Alaptörvény zárószavazása előtt Búcsú az alkotmánytól címmel megjelentetett mellékletében közölte az előadások szerkesztettváltozatát.   

A bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése a bírói függetlenség elleni durva támadás.   

A kormányzat jogalkotási munkájáról szóló harmadik elemzésében az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt vizsgálja, hogy mennyiben felel meg a jogállamiság kritériumának az alkotmányozás menete, valamint hogy a hatályos alkotmányos rendszerhez képest milyen elmozdulások mutathatóak ki a március 14-én a parlament elé benyújtott Alaptörvény-javaslatban.   

A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.   

Tisztelt Képviselő Úr! 2011. március 29-ei blogbejegyzésére szeretnénk reagálni, amelyben a készülő Alaptörvény fordításával kapcsolatosan a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által közösen kiadott sajtóközleményt „abszurdnak és rosszindulatúnak” minősíti, az abban megfogalmazott „vádakat” pedig hamisnak.   

A jogállami forradalom alkotmányának védelméről és a 2011. évi alkotmányozás problémáiról szóló konferenciánk hanganyaga meghallgatható honlapunkon.   

2011. március 29-én Brüsszelben meghallgatást tartanak a magyar alkotmányozásról – ebből az alkalomból a magyar kormány eljuttatta az európai parlamenti képviselőkhöz az Alaptörvény tervezetének angol fordítását, valamint az új Alaptörvénnyel kapcsolatos vitairatát. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek szerint az Alaptörvényhez csatolt vitairat több helyen nem felel meg a valóságnak, a kormány fordítása pedig több helyen megtévesztő, és jelentős pontatlanságokat tartalmaz.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes, hazánk alkotmányozásáról a közeljövőben véleményt formáló szervezetének is. A dokumentum szerint az alkotmányozás módja önmagában kétségessé teszi azt, hogy a Magyarország új alkotmányának nevezett dokumentum alkotmányként tisztelhető lesz, mert az alkotmányozás szükségességét soha nem indokolták elfogadható érvekkel, az alkotmány tervezete titokban készült, kidolgozását valódi társadalmi vagy szakmai vita nem előzte meg, és elfogadásának eljárási szabályai miatt a dokumentum egypárti alkotmányként születik meg.   

2011. március 21-én, hétfőn 10 órától Két alkotmány (1989 – 2011) Alkotmányos folyamatosság és megszakítottság címmel konferenciát tartunk, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk.   

Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a 2011. március 1-jén, kedden 14 órakor tartandó sajtóbeszélgetésére a Tranzit Art Caféba (Kosztolányi Dezső térnél, a Bukarest utcában, a volt buszpályaudvar épülete)   

Egyre időszerűbb a jogállami forradalom értékeinek védelme. Ilyenek a szabadságjogok, egyenlő méltóság, parlamentarizmus, a közhatalom független ellenőrzése, hatalommegosztás, kisebbségi jogok, sajtószabadság, szekuláris, semleges és átlátható állam, nem átlátható polgár, nem személyek, hanem intézmények uralma. Határozzák meg ezek a jövőben is az életet és a poltikát!   

Majtényi László 2011. január 11-én részt vett az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, amely a sajtószabadság magyarországi helyzetével fogallkozott. A felszólalás szövegét tesszük itt közzé.   

Másokkal együtt készített közös elemzésünkben ismételten összefoglaltuk a törvényhozás munkájáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról szóló kritikáinkat.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet levelet írt a kormánypárti képviselőknek az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről szóló törvényjavaslatokról. A három szervezet arra kéri a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogállamiság alapvető fontosságú intézményét lebontó törvényjavaslatokat.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatást kért arról, hogy a vezetésével dolgozó bizottság tervezi-e a politikai nemzet alkotmányi fogalmának megváltoztatását, óhajt-e szakítani alkotmányunk azon tételével, miszerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.   

Pár napja az Országgyűlés előtt van az az alkotmánymódosítási javaslat, amely korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság által felülvizsgálható törvények körét. Ha a javaslatot elfogadják, a hatályos alkotmányszöveg végérvényesen elszakad az alkotmányos jogállami értékrendtől.   

A Jogállamfigyelő ötletének születésekor egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a jogállami sztenderdek rögzítésével és folyamatos monitorozásával elérjük: az alkotmányos struktúrát fokozatosan lebontó események ne tolhassák egyre lejjebb jogállami tűrésküszöbünket.   

Az Eötvös Károly Intézet szerint az ellenzéknek, az alkotmányt fontosnak tartó társadalmi szervezeteknek, valamint a független szakértőknek nem kellene részt vennie az új alkotmány előkészítésében.   

Az EKINT szerint a médiatörvény 2010 nyarán módosított szövege alkotmányellenes, ezért az alkotmánysértő rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.   

Másokkal együtt készített közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, a büntetőpolitikáról, valamint a médiával és a nyilvánossággal, továbbá az átlátható állammal kapcsolatos intézkedésekről szóló kritikáinkat.   

A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tájékoztatja a közvéleményt, hogy azt a korábbi álláspontját, amely szerint a Nemzeti Együttműködésről szóló Nyilatkozatot tartalmi és stiláris gyengeségei miatt inkább titkolni, semmint terjeszteni kellene, felülvizsgálta.   

Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságával, a sajtószabadsággal és az elektronikus médiával kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt, továbbá a hírközlési ágazat és a média hatósági felügyeletét újraszabályozó törvényt.   

Majtényi Lászlónak a Magyar Újságírók Szövetsége ünnepi megemlékezésén, március 12-én Budapesten elhangzott előadása.   

Az Országgyűlés pár napon belül szavaz arról az alkotmánymódosítási javaslatról, amely át kívánja alakítani az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összetételét.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április 1-jén hatályba lépett minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését.   

Íme, hát megvan a kétharmad. A választás tiszta és demokratikus volt, a választópolgárok ítélete pedig egyértelmű. A gyorsan lelkesedők már hetek óta hangosak, olyanok is, akik eddig távol tartották magukat a győztesektől vagy még a pártpolitikától is.   

A Központi Nyomozó Főügyészség megtagadta a nyomozást a Kubatov-hangfelvétel ügyében. A döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredménybűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie. A főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.   

Aggódnak az alkotmányjogászok a hatályos magyar alaptörvény néhány pontja miatt. Az egyik ilyen aggályos rész szerint van olyan módosítás, amelyhez nem elég a kétharmados többség, hanem a képviselők négyötödének egyetértése kell. Igaz, ez a paragrafus véletlenül maradt benne az Alkotmányunkban. Nem szerencsés az sem, hogy hazánkban a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom egybeesik - véli az Alkotmánybíróság elnöke.   

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke "el tudná képzelni", hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen - derült ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet A kétharmad és az Alkotmány című konferenciáján.   

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint alkotmánysértő a választási eljárásról szóló törvénynek az a szabálya, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet folyamatosan napirenden tartja a köztársasági alkotmány védelmének ügyét. Többek között konferenciák és beszélgetés-sorozatok szervezésével, alkotmányjogászok, neves értelmiségiek megszólaltatásával, körkérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatalával, könyvkiadással veszünk részt az erről szóló társadalmi párbeszédben, egyúttal arra is törekszünk, hogy minden szakmailag értékes, akár alapvetően eltérő álláspontnak fórumot, nyilvánosságot biztosítunk.   

„Sokan vélik manapság, hogy a politikai válság a közjogi berendezkedés alkalmatlanságával, sőt a jogok és kötelességek elosztásával is összefügg. Mi viszont lényegét tekintve állandónak szeretnénk látni a jogállami forradalom alkotmányát.”   

Folytonos az alkotmányt védők és támadók, olykor az együttműködést sem nélkülöző, viaskodása. Az alkotmányok természete, hogy mindig vitatottak, de olykor fenyegetettek is. Minden alkotmányos államban nagyjából folyamatos az a küzdelem, amely az alkotmány védelmét tűzi a zászlajára.   

Ebben az évben az Eötvös Károly Intézet kutatási és közpolitikai tevékenységének középpontjában a jogállami forradalom alkotmányának védelme áll. Az intézet az alkotmányvédelem kérdésköreit ─ ahogy azt az 2008-2009-es években már megkezdte ─ különböző műfajokban (konferenciák, publikációk, közjogi javaslatok) kívánja feldolgozni, illetve a védelem programját népszerűsíteni.   

Ellentmondásosnak tartjuk azt az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosító javaslatot, amely új jogforrási típus bevezetését javasolja. Álláspontunk szerint a javasolt alkotmánymódosítás tovább zilálná az egyébként is sok ellentmondástól terhelt jogforrási rendszerünket, ezért levelet írtunk az Alkotmányügyi bizottságnak.   

Az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja a Mi fenyegeti a köztársaságot? című könyvének bemutatójára.   

A Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet nemrégiben minden országgyűlési képviselőnek levelet írt azzal a kéréssel, hogy ne támogassák a szólásszabadságnak önmagában a tartalom alapján történő korlátozását formailag lehetővé tevő alkotmánymódosítást. A levélre két országgyűlési képviselő válaszolt. [UPDATE: Bárándy Gergely második levelével kiegészítve.]   

Nem az a kérdés, hogy a Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása bűn. A Holocaust tagadása a történelmi tények meghamisítása. Ostobaság. Nem is az a kérdés, hogy az antiszemita és rasszista nézetek hangoztatása bűn. Az antiszemitizmus és a rasszizmus is bűn. A kérdés az, hogy a Holocaust tagadására a büntetőjogi megtiltása és büntetése-e a megfelelő válasz.   

Az Eötvös Károly Intézet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tegnap nyilvánosságra került nyilatkozata után úgy tekinti, hogy amíg Szabó Máté tölti be ezt a tisztséget, nincs a Magyar Köztársaságnak általános ombudsmanja.   

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának következő (UTOLSÓ) eszmecseréjére 2008. október 28-án, kedden 16.30-ra a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című rendezvénysorozatunk legutóbbi eseményéről beszámolót készített a Jogi Fórum című internetes portál.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának következő eszmecseréjére 2008. október 14-én, kedden 17 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című rendezvénysorozatunk legutóbbi eseményéről beszámolót készített a Jogi Fórum című internetes portál. A Jogi Fórum kiadójának engedélyével közöljük az írást.   

A Mi fenyegeti a köztársaságot? című beszélgetéssorozatunk nyári szünete után elsőként az igazságszolgáltatás helyzetével foglalkozik. A rendezvény 2008. szeptember 30-án, kedden, 16:30-kor lesz a Ráday Könyvesházban (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tizenegy részes beszélgetéssorozatának a nyári szünet előtti utolsó eseményén a gyülekezés szabadságáról lesz szó. A rendezvény 2008. április 29-én, kedden, 16 órakor lesz a Ráday Könyvesházban (Budapest, Ráday utca 27.).   

Az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés című műsorában szerkesztett formában voltak hallhatóak a Mi fenyegeti a köztársaságot? címet viselő rendezvénysorozatunk első előadásai.   

Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának negyedik eszmecseréjére 2008. április 15-én, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának harmadik eszmecseréjére 2008. március 31-én, hétfőn 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A köztársaság közjogi rendszere a parlamentarizmus felől az erős vezetők által irányított, "putyinista" demokrácia felé tolódik. A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet keddi vitáján legalábbis több szakértő is ilyen tendenciákat fogalmazott meg. Halmai Gábor, Körösényi András, Tölgyessy Péter és Bitskey Botond szavaiból úgy tűnik, a társadalom részéről is erősödik az igény a nagyobb személyi hatalomra - olvasható a Hírszerző beszámolójában.   

Miből egész és miből fél? Parlamentáris, kancellári vagy elnöki rendszer? A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának második eszmecseréjére 2008. március 18-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

Folyamatosan málladozik a harmadik köztársaságot övező konszenzus - mondta Kis János filozófus a Mi fenyegeti a köztársaságot? című konferenciasorozat nyitó előadásán Budapesten kedden. A rendezvényt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szervezi.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Magyar Köztársaságot? című vitasorozatának első eszmecseréjére, 2008. február 26-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.). A beszélgetés címe: A Harmadik Köztársaság védelme.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Stiftung 2008 tavaszán és őszén nyilvános közpolitikai vitákat tart. A vitasorozat címe: Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? A beszélgetések helyszíne a Ráday Könyvesház (Budapest, Ráday utca 27.)