Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.   

A díj névadója Arany János Elveszett alkotmányának szereplője, az alkotmányt pusztító parlagi maradiság szimbolikus alakja: Rák Bende. Amit Rák Bendének nem sikerült a 19. században, azt a látszat szerint mai utódai megvalósítják.   

A Jogállamfigyelő indulásakor az alkotmányosság elvei érvényesülésének folyamatos ellenőrzése volt a magunk elé kitűzött cél. Hat pontban rögzítettük a demokratikus hatalomgyakorlással szembeni alapvető követelményeket, azokat, amelyeket a szabad élet legfontosabb értékeinek tartunk és amelyek eddig az alkotmányból következtek. Márciusban ismertté vált a Magyar Köztársaságot felváltó Magyarország új alaptörvényének tervezete, amely valamennyi általunk figyelt jogállamiság-követelmény érvényesülésében jelentős, a jogállamiság szempontjából kedvezőtlen változást helyez kilátásba. Ebben a hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy az alaptörvény ma már rendelkezésre álló tervezete tartalmában megfelel-e a jogállamiság előre rögzített, az európai alkotmányfejlődésből és a magyar alkotmányos hagyományokból fakadó alapkövetelményeinek.   

A Jogállamfigyelő ötletének születésekor egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy a jogállami sztenderdek rögzítésével és folyamatos monitorozásával elérjük: az alkotmányos struktúrát fokozatosan lebontó események ne tolhassák egyre lejjebb jogállami tűrésküszöbünket.   

"Magyarországon elsőként a Magyar Hírlap vezette be az újságombudsman intézményét. Pontosan két évvel ezelőtt ott kezdődött a mi újságombudsmani pályafutásunk, ami 2006. nyarán ért véget, gondoltuk akkor, örökre. Most, igaz, csak négy hónapra, a Népszabadság felkérésére megint kötélnek álltunk, őszinte örömmel, de azzal, hogy utánunk remélhetőleg valaki más folytatja."   

Az Élet és Irodalom kiadója szeretettel meghívja Majtényi László és Miklósi Zoltán Új kötetének bemutatójára az Írók Boltjába (Bp. VI., Andrássy út 45) december 18-án, hétfőn, délután fél 4-re.   

Akárhogy nézzük is, sajtótörténeti jelentősége van annak, hogy egy bő évig az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a Magyar Hírlap újságombudsmanjaként is működhetett. Nem azért, mert olyan jól csináltuk, hanem azért, mert ilyesmire Magyarországon eddig nem volt példa. Az újságírás íratlan és írott szabályait és a lap szerkesztői alapelveit rendszeresen szembesítettük az újság gyakorlatával. Ez az alább olvasható utolsó ombudsmani állásfoglalás, mely a június 24-i lapszám részére készült, valahogy már nem tudott megjelenni, noha megjelenését a lap vezetői a mindig elkövetkező következő hétre ígérték. De akárhogy is, bátor tett volt a Magyar Hírlaptól, hogy felkért minket erre az ádáz munkára, és az is, hogy ilyen sokáig elviselt bennünket. Most megint nincs magyar újság, mely szerkesztői gyakorlatához független külső ellenőrt alkalmazna. Mi pedig, a szokásos zsurnalista fordulat szerint, szögre akasztjuk az újságombudsmani pennát.   

Az Eötvös Károly Intézet az első újságombudsman Magyarországon. A Magyar Hírlap megbízása alapján rendszeresen összeveti a lap újságírói gyakorlatát az általánosan elfogadott szakmai és etikai normákkal, illetve a lap által vállalt elveivel, majd ezekről kéthetente állásfoglalást készít.