ekint embléma

A Magyar Kormány Nevében! - A foglyul ejtett választási bíráskodás (álláspont)

álláspont 2022-03-30 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja a foglyul ejtett választási bíráskodásról.

A vasárnap esedékes országgyűlési választásokról előre kijelenthető, hogy nem hoz tisztességes versenyt. A parlamenti mandátumokért folyó küzdelemben ugyanis nagyon erősen lejt a pálya a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP által kialakított és aktuálpolitikai szempontok mentén rendszeresen finomhangolt választójogi szabályozás számos ponton a hatalmon lévőknek kedvez, amihez társul az erősen centralizált média, a nyilvánosság egyéb tereit szinte kizárólagosan uraló kormányzati kommunikáció, a kampányra fordítható anyagi erőforrások kirívó egyenlőtlensége, és a mindezek megőrzése fölött gondosan ügyködő felsőbírósági joggyakorlat.

A választások tisztasága szempontjából a politikai verseny feltételeinek betartásán őrködő független intézmények is kulcsfontosságúak. Választási jogvitákban elsődlegesen a Kúria rendelkezik hatáskörrel, a Kúria döntése azonban alapjogsértésre hivatkozással az Alkotmánybíróság (AB) előtt megtámadható. Lassan alkotmányjogi közhelynek tekintjük azt az állítást, hogy a magyar AB nem független. Legutóbbi elemzésünkben például arról írtunk, hogy a testület egyik friss döntés szerint nem tekinthető kampányeszköznek és ezáltal nem jogsértő, ha a kormány kampányidőszakban az ellenzék háborús álláspontját elferdítő és azt bíráló „tájékoztató” levelet küld az egyébként járványkezelési célból regisztrált polgároknak.

A magyar AB az elmúlt évek választási joggyakorlatában szinte kivétel nélkül a kormány érdekeit érvényesítette. Ehhez számos esetben szükség volt a Kúria döntéseinek megsemmisítéséhez is. Ennek eredményeképpen az AB lényegében kiiktatta az állam semlegességének elvét a választójogi szabályozásból, mégha ezt explicit módon sohasem merte kimondani. A testület 2018-ban például amellett érvelt, hogy kormánypárti polgármesterek ilyen minőségükben is nyugodtan kampányolhatnak a kormánypárt jelöltjei mellett, továbbá nem sérti a választások tisztaságát az Orbán Viktort ábrázoló megtévesztő választási plakát, így a párt- és kormánykommunikáció összefonódása sem.

A választási eljárásról szóló törvény (Ve.) egyik, 2018 végén elfogadott módosítására hivatkozással pedig meg is erősítette azt a gyakorlatot, amely szerint kampányidőszakban a politikai semlegesség már aligha kérhető számon az államon. A Ve. új, 142. § szerint ugyanis nem minősül választási kampánynak „a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”. Noha ennek sem a törvényszövegben, sem annak indoklásában nincs alapja, éppen e rendelkezés alapján jutott az AB arra, hogy az ellenzéket bíráló kormányzati hírlevél nem kampányeszköz, hanem a kormányzati tájékoztatás különleges helyzetekben indokolható formája. A Ve. idézett rendelkezése már a 2019-es európai parlamenti, majd önkormányzati választásokon is hivatkozási alap volt  arra, hogy a kormány jogsértően szálljon be a kampányba. A Kúria szerint ugyanis a 142. § alapján nem kifogásolható, ha az IM nyilvános közleményben a jogrendszerbe vetett bizalom rombolásával, a jogállam megcsúfolásával vádolja az ellenzéki pártokat. A Nemzeti Választási Bizottság egy döntését számon kérve, továbbá az sem jogsértő, ha Gulyás Gergely miniszer egy kampányidőszakban megrendezett Kormányinfón alkalmatlannak nevezi az ellenzék főpolgármester-jelöltjét.

Az AB tehát már 2018-ban megágyazott egy olyan választási joggyakorlatnak, amely nem ismeri az állam semlegességének elvét és a Kúria is hasonlóan járt el. Éppen ezért tekinthettünk kellemes meglepetésként azokra a kúriai döntésekre, amelyek most, 2022 tavaszán, kísérletet téve az állami semlegesség elvének felélesztésére, jogsértőnek nyilvánították a kormány háborús hírlevelét.  

Az AB azonban nem csak a fenti elv felszámolásával igyekszik kiszolgálni a kormányt a választási kampányban. A testület a tisztességes eljáráshoz való jog önkényes értelmezésével azt a lehetőséget is megteremtette, hogy immár teljeskörű kontrollt gyakoroljon a kúriai döntések felett. A legújabb alkotmánybírósági gyakorlat szerint ugyanis a kúria jogértelmezése a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozással bármikor megtámadható – akár a kormány által is, ugyanis a NER rendszerében az az abszurd helyzet állt elő, hogy a kormány is alapjogok birtokosa. Az AB pedig sosem rest közbelépni, és önkényes jogértelmezésre hivatkozással megsemmisíteni a kormánynak nem tetsző kúriai döntéseket.

Ha pedig még akad egy-egy szakmailag megalapozott, független döntés a Kúrián, akkor annak elnöke, Varga Zs. András, arcpirító módon, nyilvános közleményben magyarázkodik a kormány politikai érdekeit sértő ítélet miatt.

Erre azonban egyre kevésbé lesz szüksége a Kúria elnökének. A kormány iránt elkötelezett kúriai vezetők kinevezésének, a bírói állományban végment változásoknak, az ügyelosztási rend sajátosságainak, a politikailag teljesen elfogult AB fenyegető felügyeletének és az ítélkezés általános politikai környezetének (a jogállamiság hiányának) köszönhetően egyre kevésbé számíthatunk független bírói döntésekre a kiemelt téttel bíró választási ügyekben.

A mostani kampányban már arra is találhatunk példát, hogy a kormány kampánytevékenységének jogszerűségéről olyan bíró dönt, aki ebben a kormányzati ciklusban fontos kormányzati pozíciót töltött be. Hajas Barnabás 2018-2019 között miniszteri biztosként dolgozott, majd 2021-ben az Igazságügyi Minisztérium államtitkári pozícióját cserélte le kúriai bírói állásra. Így nem is meglepő az az ő tollából született döntés, amely szerint a kormány népszavazási reklámfilmje, tudják, a „matekórás”, nem politikai reklám.

­­­­***

A bíróságok 2012-ig A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ítélkeztek. Az elmúlt években eltűnt a köztársaság, és a választási ügyekben hozott kúriai döntéseket olvasva egyre többször támad az az érzésünk, hogy a bíróságok már nem is Magyarország, hanem a magyar kormány nevében hirdetnek ítéletet.


***

Felhívás az olvasónak!


Egy-egy elemzésünk, állásfoglalásunk jelképes örökbefogadásával Ön is támogathatja munkánkat! Amennyiben élni kíván a lehetőséggel, az alábbi számlaszámokra utalással teheti meg:


Forint utaláshoz: 10918001-00000041-54080013

Euro utaláshoz: 10918001-00000041-54080037

USD utaláshoz: 10918001-00000041-54080044


Számlatulajdonos: Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány


Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 11. 

Bank: UniCredit Bank

SWIFT: BACXHUHB


Támogatás esetén kérjük, küldjön egy üzenetet az info@ekint.org email-címre, amelyben tájékoztat minket arról, hogy név szerint is feltüntethetjük-e Önt az intézet által kiadott írás örökbefogadójaként.  

Legolvasottabb bejegyzések