ekint embléma

Eltévedt volna az államtitkár?

álláspont 2012-04-04 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

A főügyész elutasította az EKINT feljelentését.

Amint arról a 2012. február 21-én kelt, A bíróságok fantomja című közleményünkben beszámoltunk, dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe. Azt, hogy ott mi történt, nem tudhatjuk. Az esetet azért tartjuk súlyosnak, mert a végrehajtó hatalom képviselője jogosulatlanul hatolt be a bírói hatalom igazgatásáért felelős intézményének hivatali szobáiba.

Az ügyben közérdekű adatigényléssel fordultunk Navracsics Tibor miniszterhez, majd, miután válaszát nem tartottuk kielégítőnek, hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentést tettünk a Központi Nyomozó Főügyészségen. 

A dr. Keresztes Imre főügyész által jegyzett, 2012. február 28-án kelt, de számunkra csak most kézbesített határozata elutasítja a feljelentésünket.

A határozat megerősíti az általunk leírt tényállást. Ugyanakkor az indokolás szerint dr. Szabó Erika államtitkárnak joga volt az épületben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által bérelt helyiségeket megtekinteni, amivel persze egyet is értünk. A főügyész úgy tesz, mintha elfogadható lenne a KIM tényszerűségében is erősen vitatható érve, miszerint Szabó Erika azért volt jogosult az OIT helyiségeibe belépni, mert a bejárást előkészítő munkatársa nem tudta felvenni a kapcsolatot a Hivatal munkatársaival. 

Az ügyészség ehhez azt teszi hozzá, hogy a hivatali visszaélés bűntette csak egyenes szándékkal követhető el, és „Abból, hogy … olyan helyiségeket is megnézett, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kizárólagos kezelésében voltak, nem vonható e következtetés szándékos hatásköri túllépésre, jogtalan hátrány okozására, illetve jogtalan előny szerzésére irányuló célzatra.”

Álláspontunk szerint a végrehajtó hatalom képviselőjének engedély nélküli behatolásával a bírói hatalom integritásának szándékos megsértése megtörtént, a célzat megállapításának vagy kizárásának kérdésére viszont csakis a törvény szerint független ügyészi nyomozás adhatott volna feleletet.

A határozat ellen az ügyészség szerint az Eötvös Károly Intézet panasszal élhetne, erre azonban valójában, mivel nem vagyunk sértettek, mi nem, csak az Országos Bírósági Hivatal lenne jogosult…  

Budapest, 2012. április. 4.

Eötvös Károly Intézet

Legolvasottabb bejegyzések