ekint embléma

Az idei nemzeti konzultáció is jogsértő

álláspont 2012-06-27 | Eötvös Károly Intézet Fb Sharing

Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani.

Hiába ágyaztak meg törvénymódosítással a 2012. évi nemzeti konzultáció adatkezelésének, ismét nem sikerült azt jogszerűen lebonyolítani. Az Eötvös Károly Intézet munkatársai ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak. A hatóságnak - amelynek függetlenségét európai szinten is vitatták - most egy bírságoló határozattal lehetősége nyílik bizonyítani, hogy mennyire független.

A bejelentés az alábbiakban olvasható.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 

részére

Tisztelt Hatóság!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 52. §-a alapján a hatóság vizsgálatát kezdeményezzük a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) adatkezelése miatt. Álláspontunk szerint a hatóságnak az Infotv. 60. § (4) bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárást kell indítania, tekintettel arra, hogy a jogsértés nem csupán bennünket, hanem személyek széles körét – gyakorlatilag mindenkit – érint. 

2012 májusában és júniusában a népességnyilvántartás (KEK KH) a polgároknak új nemzeti konzultáció, máshol gazdasági konzultáció néven ismert kampányában postai levelet küldött. A boríték részben egy engedélykérő levelet tartalmazott, amelyben a címzett hozzájárulását kérik további küldemények kiküldéséhez, részben pedig egy kérdőívet, ami napi politikai kérdésekben kérte ki a címzettek véleményét.

A KEK KH a kormany.hu-n közzétettek szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 18. § (3) bekezdés b) pontja alapján küldte ki a levelet minden Magyarországon élő, érvényes lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, 1994. május 30. napja előtt született magyar állampolgárnak.

A lakcímnyilvántartás adatainak felhasználását lehetővé tevő, a tájékoztatóban megjelölt törvényi szabály azonban csak a törvény által nevesített egyetlen célból teszi ezt lehetővé, és ennek a törvény által elismert célnak nem felel meg az, amire a KEK KH a miniszterelnök megbízásából az adatokat felhasználta. A törvény 18. § (3) bekezdés b) pontja ugyanis azt teszi lehetővé, hogy adatszolgáltatás helyett a kérelmező – a miniszterelnök – kérésére maga a népességnyilvántartási szerv keresse meg a kérelmező által megjelölt személyt vagy személyi kört, és tájékoztassa arról, hogy a kérelmező, azaz a miniszterelnök kapcsolatba óhajt vele lépni. Ez a törvényhely kizárólag ezt az adatkezelési célt, és ezt a korlátozott felhatalmazást tartalmazza.

A törvényi felhatalmazással tehát csak az engedélykérő levél postázása volt összhangban, a kérdőív kiküldése – a kormány politikai marketingjének valódi célja – viszont törvénysértő volt, azaz a 2012. évi nemzeti konzultációs levél ez utóbbi céllal összeegyezhetetlen, mert abban törvénysértő módon az átalányadózással, a nyugdíjasok adóalanyiságával, a szocpol kedvezményekkel, a bankok közterhekhez való hozzájárulásával és még számos, a kormányzat jelenlegi közpolitikai törekvéseivel összefüggő tartalmi kérdéseket tartalmazott. (Hasonlóan a 2011. évi konzultációhoz, amelyről szóló határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megállapította, hogy „A Szociális Konzultáció 2011 során – a KEK KH által sem vitatottan – a Kormány a (…) magyar állampolgárok véleményét kívánta megismerni a Kérdőíven feltüntetett 10 kérdésben.” NAIH-4638-1/2012/H. számú határozat, II. 2. pont – kiemelés az eredetiben.) A polgárok véleményének kikérése mint adatkezelési cél pedig eltér a kapcsolatfelvétel kezdeményezésének céljától.

A törvénysértő eljárás kiválasztása azért is érthetetlen, mert az Nytv. egyébként lehetővé teszi, hogy a 19/A.§-a szerint a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökségnek a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából kikérjen adatokat.

Az ilyen adatszolgáltatás azonban letiltható.

A KEK KH által választott megoldás jogaink sérelmét okozza, mert olyan módon használták fel a törvénysértő célra a személyes adatainkat, hogy azzal szemben a tiltakozás jogával (Infotv. 21. §) korábban hiába éltünk. Ez nem csak a mi jogaink sérelmét jelenti, mert a konzultációs levelet mindazok megkapták, akik korábban letiltó nyilatkozatot tettek. 

A választott megoldás továbbá megsérti az Infotv. 4. § (1) bekezdésének azon szabályát is, amely szerint az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. Az adatkezelés törvényben meghatározott célja az, hogy a címzettet más megbízásából arról értesítsék, hogy a megbízóval felvehetik közvetlenül a kapcsolatot. A polgárok álláspontjának megkérdezése ezen a célon túlterjeszkedik. Ebből következően ez az adatkezelés nem csak az adataikat letiltó, hanem az adataik letiltásáról nem rendelkező polgárok jogait is sérti.

Az ilyen jogsértésekkel szembeni fellépésre hozták létre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Tekintettel arra, hogy a KEK KH jogsértésével szemben az adatok törlése, zárolása, megsemmisítése, a tiltakozás jogának utólagos biztosítása nem adekvát eszköz, javasoljuk, hogy az adatvédelmi hatósági eljárásban a hatóság éljen a bírságolás eszközével.

Budapest, 2012. június 27.

Az Eötvös Károly Intézet személyes adataik kiadását letiltó és azokat nem letiltó munkatársai:

Majtényi László
Miklósi Zoltán
Szabó Máté Dániel
Szöllősi Erzsébet
Uszkiewicz Erik
Vissy Beatrix

Legolvasottabb bejegyzések