LEGFRISSEBB

A Nagy Imre-perben készült hangfelvételnek az ötvenéves évfordulón történt lejátszása, valamint az azt megelőző huzavona a levéltárosok és a történészek, valamint a jogászok körében komoly vitát váltott ki. Az Élet és Irodalom 2008. 26. számában megjelent írás arról szól, hogy a hangfelvétel lejátszását nem adatvédelmi természetű okok akadályozták, ugyanakkor a kialakult helyzet más problémákat vet fel.   

Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás Alkotmánynak megfelelő törvényi szabályainak a megalkotását. Úgy tűnik, a jogalkotó az egységes szabályozás helyett részletekben alkotja meg e szabályokat, kisebb lépésekben halad az ideális állapot elérése felé.   

Az Állami Számvevőszék ez év májusában hozta nyilvánosságra a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot áttekintő tanulmányát, amely a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatásokat és azok hasznosulását elemzi.   

Az elektronikus iratok egy része kívül esik a közirat gyakorlati fogalmán. Sokhelyütt elfeledkeznek róla. A papíros bürokráciában a hivatali levelezést iktatták, titkárnők gépelték, irattározták. A hivatalos minőségben írott e-maileknél vagy később kinyomtatott levelek elektronikus változatánál mindez teljesen vagy részben hiányzik. A digitalizált iratok egészének archiválási szabályai ma megoldatlanok. Kutatásunk a helyzet feltárása után közpolitikai és jogalkotási javaslatokat tesz a problémakör megfelelő, korszerű rendezésére.   

Az elmúlt évben átfogó kutatást végeztünk az elektronikus információszabadság közzétételi szabályainak való megfelelésről és az elektronikus adatigénylés magyarországi gyakorlati lehetőségéről.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tizenegy részes beszélgetéssorozatának a nyári szünet előtti utolsó eseményén a gyülekezés szabadságáról lesz szó. A rendezvény 2008. április 29-én, kedden, 16 órakor lesz a Ráday Könyvesházban (Budapest, Ráday utca 27.).   

Az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés című műsorában szerkesztett formában voltak hallhatóak a Mi fenyegeti a köztársaságot? címet viselő rendezvénysorozatunk első előadásai.   

Az Eötvös Károly Intézet nyilvános beszélgetést tartott arról, hogy a népszavazás intézményének mai formája milyen hatással van a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésére. Az ott elhangzottak, valamint a közbeszédben is megjelenő, a népszavazás jogi kereteinek finomhangolására vonatkozó javaslatok arra késztettek bennünket, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a nyilvánosság elé tárjuk.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának negyedik eszmecseréjére 2008. április 15-én, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A bürokrácia alapegysége az irat, ami ma már rendszerint nem papiros. Közege ezer évig az elfüggönyözött, homályos tér volt, ma már elvben a kitárt ablakok, a beömlő fény. - Az Eötvös Károly Intézet kutatási beszámolója a Népszabadságban   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának harmadik eszmecseréjére 2008. március 31-én, hétfőn 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

A köztársaság közjogi rendszere a parlamentarizmus felől az erős vezetők által irányított, "putyinista" demokrácia felé tolódik. A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet keddi vitáján legalábbis több szakértő is ilyen tendenciákat fogalmazott meg. Halmai Gábor, Körösényi András, Tölgyessy Péter és Bitskey Botond szavaiból úgy tűnik, a társadalom részéről is erősödik az igény a nagyobb személyi hatalomra - olvasható a Hírszerző beszámolójában.   

A Magyar Bírói Egyesület elnöke az Országos Bírói Etikai Tanács nevében helyreigazítást kért az Eötvös Károly Intézettől a Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmánya egy mondatával kapcsolatban. A helyreigazítási kérelemben azt kérte, hogy az intézet tizenöt napon belül vonja vissza egy mondatát. E kérésnek nem teszünk eleget, ugyanakkor a tanulmánnyal azonos nyilvánosságot biztosítunk az egyesület elnöke megkeresésének, ezért közzétesszük a helyreigazítást kérő levelet és az arra adott válaszunkat is.   

Miből egész és miből fél? Parlamentáris, kancellári vagy elnöki rendszer? A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? című vitasorozatának második eszmecseréjére 2008. március 18-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.).   

Folyamatosan málladozik a harmadik köztársaságot övező konszenzus - mondta Kis János filozófus a Mi fenyegeti a köztársaságot? című konferenciasorozat nyitó előadásán Budapesten kedden. A rendezvényt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szervezi.   

A Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet tisztelettel meghívja Önt a Mi fenyegeti a Harmadik Magyar Köztársaságot? című vitasorozatának első eszmecseréjére, 2008. február 26-án, kedden 16 órára a Ráday Könyvesházba (Budapest, Ráday utca 27.). A beszélgetés címe: A Harmadik Köztársaság védelme.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Friedrich Ebert Stiftung 2008 tavaszán és őszén nyilvános közpolitikai vitákat tart. A vitasorozat címe: Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot? A beszélgetések helyszíne a Ráday Könyvesház (Budapest, Ráday utca 27.)   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok címmel tanulmányt készített az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megbízásából. A tanulmány a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége valamint annak az elvnek az együttes érvényesíthetőségét vizsgálta, hogy a demokratikus jogállamban semmilyen hatalom, így a bírói hatalom sem maradhat ellenőrizetlen. Ennek érdekében olyan viszonyokat kell biztosítani, amelyek együttesen garantálják mindkét követelményt.   

E tanulmányt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítettük, 2007 júliusa és szeptembere közötti időszakban azzal a céllal, hogy adatvédelmi szempontból értékeljük a közigazgatás informatizálásával kapcsolatos terveket, koncepciókat, megvalósítási tanulmányokat, kiemelten az elektronikus ügyfélazonosítás modelljeit és az ehhez a problémakörhöz kapcsolódó személyesadat-kezelési megoldásokat.   

Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás törvényi szabályozását, az alkotmányos követelményekhez és a kor elvárásaihoz igazítását.   

Közzétesszük a parlamenti pártok között létre nem jött megállapodás tervezetét. A hónapokig tartó egyeztetések az utolsó pillanatban fulladtak kudarcba.   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett 2007 elején a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi betarthatatlan, a köztársaság tekintélyét folyamatosan romboló, korrupciót eredményező szabályainak felülvizsgálatára. A parlamenti pártok az intézet meghívását elfogadták és 2007. március 27-e és július 12-e között szakértői konzultáció sorozatot tartottak, melyen a parlamenti pártok kijelölt országgyűlési képviselői vettek részt. A megbeszélések szervezésébe a FIDESZ javaslatára a kezdeményező Eötvös Károly Intézet mellett bekapcsolódott a Nézőpont Intézet is.   

Három független intézmény és civilszervezetek bevonásával világíttatja át az igazságszolgáltatást a főbíró.   

Összefogott a kampány- és pártfinanszírozás újraszabályozásáért a Védegylet, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, valamint a Nézőpont Intézet. A szervezetek az ötpárti politikai egyeztetéseken is igyekeznek részt venni és ötleteikkel elősegíteni a megoldást, illetve napirenden tartani a kérdést.   

A Méltányosság Politikaelemző Központ, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Védegylet “PÁRTFINANSZÍROZÁSI STAFÉTA” címmel május 14-én, hétfőn kerekasztal-beszélgetést szervez a Ráday könyvesházban (Bp, IX. Ráday u. 27.).   

Finisébe érkezett a pártközi egyeztetés a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról. Úgy tűnik, ezúttal összejöhet az ötpárti megállapodás.   

"Magyarországon elsőként a Magyar Hírlap vezette be az újságombudsman intézményét. Pontosan két évvel ezelőtt ott kezdődött a mi újságombudsmani pályafutásunk, ami 2006. nyarán ért véget, gondoltuk akkor, örökre. Most, igaz, csak négy hónapra, a Népszabadság felkérésére megint kötélnek álltunk, őszinte örömmel, de azzal, hogy utánunk remélhetőleg valaki más folytatja."   

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet arra emlékeztet, hogy 2006-ban - amint azt a mérvadó politikai oldalak vezetői többször és ünnepélyesen bejelentették - Magyarországon megszűntek a politikai hazugságok. Ezek szerint, ha hihetünk a politikusoknak, i.sz. 2007. lesz az első teljesen hazugságmentes évünk.   

A kisebbségi többletjogok gyakorlásához, a pozitív diszkriminációs intézmények, támogatások igénybevételéhez fogalmilag szükséges a jogosultak körének valamifajta meghatározása, az azonosítás valamely formája. Abban az esetben ugyanis, ha a jog egyszerre biztosítja egyrészt a jogilag teljesen kötetlen szabad identitásválasztást és biztosít másrészt kisebbségi külön jogokat, alkalmaz pozitív diszkriminációs intézkedéseket, akkor kizárólag az egyén teljesen szabad döntésén múlik, hogy él-e ezekkel a többletjogokkal, igénybe veszi-e a kedvezményeket.   

Megjelent Majtényi László: Az információs szabadságok című könyve. A kötetet könyvbemutató keretében mutattuk be.