A határzárral kapcsolatos újonnan bevezetett bűncselekményekkel a kormányzat tömeges büntetőpereket idézett elő, amelyekben az új szabályok szerint csak az Országos Bírósági Hivatal elnöke által erre kijelölt bírók ítélkezhetnek. Közülük többet kifejezetten ezért rendeltek ki az illetékes bíróságokra. Ugyanakkor nem világosak a bírák kiválasztásának szempontjai. A kirendelt és kijelölt bírák közül többeknek határozott idejű a bírói kinevezése, márpedig a bizonytalan egzisztenciájú, határozott időre kinevezett bírák kijelölése a határzárral kapcsolatos büntetőügyekben a függetlenség tekintetében kétséget ébreszt. A Velencei Bizottság 2012-ben kijelentette, hogy a határozott idejű bírói kinevezés a bírói függetlenség szempontjából bírálható, mert az ügyek meghatározott módon való eldöntésére irányuló nyomás nehezedhet a bíróra.
Szintén bírálandó az érdemi döntési hatáskörrel felruházott bírósági titkárok alkalmazása a menekültügyi határozatokkal kapcsolatos felülvizsgálati eljárásokban. Az Alkotmánybíróság 2008-ban kimondta, hogy a bírósági titkárok döntéshozatali jogkörökkel való feljogosítása nem vezethet arra az eredményre, hogy az Alkotmány kifejezett rendelkezésével ellentétes módon, az igazságszolgáltató, érdemi ítélkező tevékenység kikerüljön a hivatásos bírák hatásköréből. Márpedig pontosan ez történik Magyarországon a menekültügyi bíráskodásban.
Az Eötvös Károly Intézet menekültügyi bíráskodásról szóló elemzését az alábbi linkről töltheti le:
Majtényi László: Bűz van
Megjelent az Élet és Irodalom LXII. évfolyam, 5. lapszszámában, 2018. február 2-án
